Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)

Fogarassy László: A Tiszántúl elvesztése 1919 áprilisában

pedig Nagyiétárói Hosszúpályit vették tűz alá. Debrecenben ál­landóan riadót fújtak a gyári szirénák. Sárói Szabó egy osztagot Nyírmártonfalvára, két zászlóaljat Vámospércs felé, másfél zászlóaljat Újléta irányában, három századot pedig Hosszúpá­lyira rendelt. Azonban a harcbavetett csapatok nagy részét a tűzvonalból pánikhangulatban visszavonuló alakulatok kato­nái magukkal sodorták. Azok között, akik az utóvédharcokban kitartottak, ott volt a 2. nemzetközi ezred két osztrák százada és némi városi munkásság. Rothziegel Leó, zászlóaljparancsnok hősi halált halt. (Rothziegel eredetileg Bécsben a Volkswehrbe olvasztott vörös gárdában őrmesteri rendfokozatban teljesített szolgálatot, tagja volt az Osztrák Kommunista Pártnak.) Éjsza­ka Sárói jelentette a szolnoki főhadiszállásnak, hogy Debrecent nem tudja tartani és megkezdte a város kiürítését. Ennek bizto­sítására Debrecentől keletre, a Halápi-erdőhöz a csúcsai fron­ton leharcolt 3. és 39. ezred maradványát és egy fölfegyverzett munkásosztagot rendelt ki. 46 Emiatt a Keleti Hadseregparancs­nokság kénytelen volt a 4. hadosztályt az első vonalba dobni, habár csapatai fölvonulását még nem fejezte be. Másnap, április 23-án Böhm parancsára Békési hadosztályparancsnok Debre­cenbe utazott, hogy az ott levő vasúti anyag, lőszervonat és mozdonyok megmentése végett intézkedjen. Itt (saját kifejezése szerint) „csőcselék megrohanta", kíséretével együtt lefegyverez­te és bekísérte a városparancsnokságra. Itt Handler, Hajdú me­gye direktóriumi elnökének erélyes közbelépésére szabadon en­gedték. Útközben sehol rendezett csapatot nem látott, csak egyes csoportokban rendetlenül menetelőket. Ezért Debrecen­ből visszatérve Püspökladányba, délután Szamuely fedezete alatt a bihari vörös gárda (4. honvéd ezred) egy századra csök­kent maradványát Hajdúszoboszlóra, a Földes-Sáp-Nagyrábe vonalra pedig a Berettyóújfaluról visszavonult 1. nemzetközi ezredet rendelte. 47 A románok április 23-án du. 2 óra körül vonultak be Deb­recenbe, ahol egy küldöttség Baltazár Dezső református püspök vezetésével fogadta őket. A régi városi tanács átvette a városi direktóriumtól a közigazgatást, rendőrfőkapitánynak és karha­talmi parancsnoknak Pálffy Gábor huszárőrnagyot nevezte ki és elrendelte a fegyverek beszolgáltatását. Hasonló parancsot adott ki a román városparancsnok is azzal, hogy a rendőrség és csendőrség fegyver nélkül a helyén marad, fegyveres őrséget a román város- és helyőrségi parancsnokság rendel ki melléjük. Az összes laktanyákat ki kellett üríteni a román katonaság ré­szére, kivéve a 2. huszárezred laktanyáját, ahová a Debrecenben visszamaradt, kaszárnyákban lakó tisztek, altisztek és legénység átköltözni tartozott. Tisztek és altisztek kard és fegyver nélkül, de rendfokozattal szabadon mozoghattak az utcán és társaság­ba is járhattak. 4 8 A debreceni harcok után főleg Vámospércs és Tetétlen lakossága szenvedett a román csapatok zaklatásától. Ungváron a csehek is megmozdultak, két zászlóaljjal és egy üteggel elfoglalták Őrdarmát. (A Vörös Újság április 25-i szá­mában megjelent híradás, hogy ezek a zászlóaljak csatlakoztak a magyar Vörös Hadsereghez, vaskos tévedés. Ez valójában a csehszlovák intervenció kezdete volt.) Budapesten nagy katonai szemle volt a munkás-tartalékzászlóaljak fölött Vérmezőn, amelyek egy részéből pár hét múlva kombattáns munkásezre­dek alakultak és kimentek a frontra. A debreceni direktórium a legutolsó percekben menekült Füzesabonyba, a debreceni katonai kerületi parancsnokság Ti­szafüredről jelentkezett. Az ottani direktórium azt javasolta, hogy Tiszakesziben nyissák meg a zsilipeket és ezáltal árasszák el Hortobágyot vízzel. Ezt a Hadseregparancsnokság nem enge­délyezte. Az aznapi hadműveleti naplóból még a következőket kell közölni: 6. hadosztály: A 101. dandár egyes csapatainál a fegyelem teljesen felbomlott, a csapatok sem biztosító szolgálat­ra, sem egyéb munkára nem hajlandók. Haza akarnak menni, részben parancsnokaikat kényszerítik, hogy leszerelési illetékei­ket fizessék ki, aminek megtörténte után elszélednek. Makón a 11/46. zászlóalj legénysége megtagadta az elszállítási parancs tel­jesítését. Délután a 101. dandár Kétegyháza-Gyula környékén, biztosító osztagokkal a Sarkad és Békés közti Körös átjáróknál. A 46. dandár Kötegyánról Vésztő felé parancs nélkül visszavo­nul. Székely hadosztály Nyírbátor-Vásárosnamény vonalában biztosít, fedezete alatt az 1. hadosztály zöme Nyíregyháza kör­nyékén gyülekezik. A románok megszállták a Debrecentől ke­letre és délre fekvő falvakat, Nagyszőllőst, Tiszaújlakot,' Máté­szalkát, Nyírmeggyest, Ópályit és Nyíracsádot. Román 7. had­osztályparancsnokság Nagykárolyban, 6. román hadosztálypa­rancsnokság Szatmárnémetin, egy lovasdandár Mátészalkán.49 Munkácson kitört az ellenforradalom és kikiáltották a ruszin köztársaságot. A zendülés elfojtására megtörténtek az ellenin­tézkedések. Április 24-én Munkácson és Beregszászon ismét a proletár­diktatúra tartotta kezében a hatalmat. Ungvár tájékán harcok folytak a csehekkel, akik láthatólag keresték az összeköttetést a románokkal. 50 Az 5. hadosztályparancsnokság megérkezett Miskolcra. A székely hadosztályparancsnokság e napon még Nyírbaktán volt. Stromfeld elrendelte, hogy a csapatok tartsák a Kétegyháza-Sarkad-Bakonszeg-Hajdúszoboszló-Nyírbátor­Nagydobos-Szamos-Tisza vonalát, de maga sem hitte, hogy a vörös csapatok meg tudják állítani a románokat, mert akkor nem rendelte volna el egyidejűleg a még megmaradt Tiszántúl katonai kiürítését. A 4. hadosztály hajdúszoboszlói csoportja (tengerészek és bihari vörös gárda) ellenséges behatás nélkül önkényesen visz­szavonult, a csapatok kierőszakolták vasúton Püspökladányba való szállításukat. A délutáni órákban Földes-Sáp vonalában álló nemzetközi csoport ugyancsak minden ok nélkül Bárándra vonult vissza, ahol szintén ki akarta erőszakolni vonatra való rakodását. A dandárparancsnokságnak azonban mégis sikerült a nemzetközieket visszaküldeni Tetétlenre. A románok által megszállt Hajdúszoboszló visszafoglalására Püspökladányból vonaton elindították a 11/44. és IV/20. zászlóaljat a 2/29. üteg­gel. (Böhm emlékezése szerint a 44. ezred 21/2 zászlóalja és az 1/68. zászlóalj vett részt az ellentámadásban.) A csapatok Béké­si alezredes hadosztályparancsnok személyes vezénylete alatt visszafoglalták Hajdúszoboszlót. Legelsőnek a 2. sz. páncélvo­nat futott be Szamuely Tiborral a városba, aki a polgármestert, rendőrkapitányt és a takarékpénztár igazgatóját mint ellenfor­radalmi vezetőket rögtönítélő eljárással felakasztatta. 5 1 Az 1. hadosztály felderítő csapatai Hajdúhadház-Bököny-Nyír­adony-Nyírmihálydi, a székely hadosztály pedig Nyírbogát­Nyírvasvári-Nyírcsászári-Hodász-Őr-gróf Vay tanya-Nagy­dobos-Vásárosnamény vonalán állott. Hajnalban a románok harc árán elfoglalták Nagydobost és Hodászt. A székelyek erős ellenséges nyomás miatt erre a vonalra mentek vissza: Kisléta-Pócspetripuszta-Ófehértó-Nyírmada-Rohod-Nyír­mada-Ilk-Nagyvarsány, a 21. csoport zöme Nyírjákó-Ramo­csaháza-Nyíribrony-Levelek területén. 52 Meg kell még említe­ni, hogy az 1. hadosztály kötelékébe tartozó, Nyíregyházáról Hajdúhadház irányába kiküldött 1/32. budapesti zászlóaljnak egyszerűen nyoma veszett. Két nap múlva Tiszapolgár és Tisza­palkonya környékén, jó messze a fronttól találták meg, ahol ja­vában fosztogatott. 53 A román jelentés szerint e napon 2000 foglyot ejtettek és rengeteg hadianyagot zsákmányoltak. A 6. hadosztály 101. dandárt az ellenség átkaroló előnyomulása Új­kígyós-vészei híd-Doboz vonalába vetette vissza. Április 25-én a tengerészdandár a front mögé, Karcagra rendeltetett kötelékeinek rendezése végett. A székely hadosztály egy részlege Nyírmadánál harcolva vonult vissza és a Lónyay­csatorna mögé hátrált. Stromfeld megállapítván, hogy a székely különítmény csapataiban ellenálló képesség nincs, a szakadatla­nul folyó harcokban kimerültek, felszerelésük és ruházatuk hiá­nyos, ezért parancsot adott, hogy Rakamaznál vonuljanak visz­sza a Tisza nyugati oldalára. Frontszakaszukat az 1. hadosz­tálynak kellett átvenni. Hajdúszoboszló a déli órákban román támadást kapott. Böhm azt vallja, hogy a lakosság passzív, sőt 25:::

Next

/
Oldalképek
Tartalom