Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)

Fogarassy László: A Tiszántúl elvesztése 1919 áprilisában

Fogarassy László: A TISZÁNTÚL ELVESZTÉSE 1919 ÁPRILISÁBAN „Az ismeretlen székely hadosztály" c. tanulmányomban voltaképpen az erdélyi front történetét dolgoztam fel az I. világháború végén beállott öthónapos fegyverszüneti időszakra vonatkozólag (Déri Múzeum évkönyve 1971) Debrecen 1973 (225-252.) A mostani tanulmány ennek a folytatása: ebben a páduai fegyverszüneti egyezmény, az ezt kiegészítő belgrádi katonai konvenció hatályon kívül kerülésének a következményeivel és a román királyi hadsereg 1919 áprilisi magyarországi offenzívájával foglalkozik. A) ESEMÉNYEK A KELETI HADSEREGPARANCSNOKSÁG MEGALAKULÁSÁIG A Forradalmi Kormányzótanács alakuló gyűlését 1919 március 22-én tartotta. Ezen résztvett dr. Ágoston Péter helyettes külügyi népbiztos is, aki a két forradalom idején és a román megszállás alatt rendszeresen naplót vezetett. Ágoston a Károlyi kormány alatt Nagyváradról került Budapestre és lelkesen támogatta az antant és szövetségesei elleni fegyveres védekezés eszméjét. Érthető, ha a tanácskormány első üléséről készült följegyzésében helytelenítette, hogy a hadügyminisztérium élén jól bevált Böhm Vilmost áthelyezték a szocializálási népbiztossághoz, a hadügyi népbiztos pedig Pogány József lett, „aki dezorganizálta a hadsereget, s most neki kell megszerveznie, mert hiszen háborúra készülünk." (Véleményével nem állott egyedül!) Ágoston már az első kormányzótanács ülésén megállapítja, hogy a kormány elnöke ugyan Garbai Sándor, szellemi vezetője azonban Kun Béla. Senki sem mer véleményt nyilvánítani, hanem mindenki Kun véleményét akarja hallani. Kun hirtelen határozó és igazi Macchiavelli-kormányzó benyomását kelti reá.' A tanácskormány első gyűlésén az alábbi ügyekről tárgyaltak: Garbai az ülés megnyitása után közölte, hogy (Fernand) Vix alezredes érdeklődik, hogy maradhat-e Budapesten (előző napon Károlyi elutasító jegyzékének átvétele után még azt mondta az átadó külügyminiszteri tisztviselőnek, hogy csomagolni fog!), panaszt tett személyi szabadságának korlátozása miatt és a Budapestre érkezett két antantmonitor egyikére akar költözni. Szántó helyettes hadügyi népbiztos ellenezte Vix elengedését. Vix tegnap Belgrádból táviratilag 15000 antant katonát kért Budapestre. Kérte a bűnös távírászoknak rögtönítélő bíróság elé állítását. A Forradalmi kormányzótanács elfogadta a javaslatot. (Vixnek külön távíróvonala volt saját kezelőkkel és nem hinném, hogy ilyen táviratotnem siffrírozva küldött volna. Nem is találtam olyan aktát, amely távírászoknak bíróság elé állításával foglalkozott volna.) Erdélyi Mór közélelmezési népbiztos közölte, hogy Magyarországnak szánt amerikai zsír már Zágrábban van, az amerikai misszió emberei készek odautazni, ha különvonatot kapnak. Ezt is jóváhagyták. Ezután Garbai közölte, hogy Vix új összekötő tiszteket kér. Rónai Zoltán javaslatára Pickel és Gerő őrnagyokat jelölték ki. (Rendfokozatuk a jegyzőkönyvben nincs feltüntetve. Gerő őrnagy volt az, aki Mackensen tábornagy internálásánál is közreműködött.) Böhm indítványára Vix alezredesnek szabad mozgást és megfelelő lakást helyeztek kilátásba azzal a feltétellel, hogy a Budapestről siffrírozott táviratot nem küldhet el. Katonai szempontból egyetlen figyelemreméltó határozatot hozott a tanácskormány : Kun Béla javaslatára megbízta Pogány hadügyi népbiztost, hogy minden frontra civil politikai megbízottakat küldjön ki, a francia forradalmi hadsereg konventbiztosai mintájára. Utána Szántó javaslatára három magasrangú rendőrtiszt letartóztatását rendelték el, akik vezető szerepet játszottak a február 20 utáni kommunistaüldözésekben. Böhm indítványára báró Szterényi József és báró Szurmay tábornok háborús miniszterek letartóztatásáról is intézkedtek. További határozatok közül érdemes megemlíteni a címek és rangok eltörlését.

2 Úgyszólván semmi, ami a győzteseket irritálhatta volna. Az előző napon szenvedélyes tömegek tüntettek az antantmisszió épülete előtt az antant és Vix alezredes ellen, úgyhogy telefonon fegyveres őrséget kért Böhmtől. A kirendelt katonaság azt a benyomást keltette, hogy Vix a magyar kormány foglya.

3 Tudtára adták, hogy saját személyes biztonsága érdekében egyelőre ne mutatkozzon az utcán. Hogy Vix alezredes mégis úgy határozott, hogy Belgrádba távozik a misszió személyzetével együtt (talán az késztette rá, hogy a testőrségül hozott, de a hivatalos helyiségeitől távol elszállásolt szpáhikat lefegyverezték), elutazása előtt jónak látta nyilatkozatot tenni közzé a budapesti sajtóban, amelyben cáfolta, hogy ő Károlyi Mihály előtt Magyarország leendő határaira vonatkozólag kijelentést tett volna. Ezt a cáfolatot nem hitte el senki, de hogy az egyáltalán megjelenhetett, annak a bizonyítéka, hogy a tanácskormány, illetve szellemi vezetője, Kun Béla, nem akarta azonnal kenyértörésre vinni a dolgot az antanttal. Julier Fertfnc alezredes, aki 1919 január elejétől a hadügyminisztérium 5. (hadműveleti) osztályának a vezetője volt, emlékezéseiben a következőket írja: „A proletárdiktatúra aztán a hadsereg alkalmazására nézve is új korszakot jelentett. A tisztikarra nézve még említést érdemel, hogy a hadügyminisztérium fontosabb osztályaiba a katonatanács bizalmi tiszteket delegált, így került a hadműveleti osztályba egy kifejezetten kommunista érzelmű tiszt: Steinbrück százados, aki azonban a tisztekbe belenevelt fegyelemérzet alól szerencsére magát teljesen kivonni nem tudta, s így nálunk nem sok vizet zavart, csak némán ellenőrzött. Ez a százados volt az, aki Bartha hadügyminiszter ellen a budapesti helyőrséget felvonultatta, s ugyancsak ő volt később Pogány megbuktatója. Tipikus forradalmár!... Mindenki azt remélte, hogy a kormány változás az általános mozgósítást és a hadműveletek rögtöni megkezdését hozza magával. Akkori felfogásunk talán most egyesek előtt naivnak tűnhetik fel, de 1919 márciusában még nem tudhattuk, hogy a helyzet hová fajul. Mi csak azt láttuk, hogy az ország végveszélyben van, hogy ennek elhárítására minden eszközt meg kell ragadnunk. Az alárendelt osztály tisztikarát a közlés vétele után azonnal összehívtam s nekik a helyzetet bizalmasan feltártam azzal, hogy jövendő magatartásunk felől, mint mindig, most is egységesen határozzunk. Minden tisztem odanyilatkozott, hogy a haza védelmének érdekében helyünkön kell maradnunk. Csak egy tiszt volt, ki erre nézve határozott választ nem adhatott, mert amint mondta - a dolgot még meg kell fontolni. Bizonyos vagyok abban, hogy az akkor szolgált tisztek túlnyomó része így gondolkodott."

4 A magyar Vörös Hadsereg első vezérkari főnöke Tombor Jenő alezredes lett. Tombor 1880. március 3-án született Nyitrán. A világháború végén Bécsben a pótlásügyi főnökségen dol245