Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)

Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében: I. Szolnok térképes, rajzos ábrázolásai és topográfiai képe 1685-től 1810-ig

akadályozzák meg a török tervét. Heves vármegye szolgabírái írják pl. Egerből 1549. március 11-én Pozsonyba: „Heves vármegye a Tiszán innen a török torkában fekszik... Most érkezett közülük hozzánk néhány kém, ezek azt beszélik, hogy ... a Tiszán fognak evezni és a Tisza és Zagyva összefolyása által képzett szögletben, Szolnok közelében várat akarnak emelni és azt a legjobban megerősíteni. Szegeden már igen sok épületfát és óriási tölgyfákat hordtak össze. Ha megérkeznek, hat nap alatt ötezer lovas részére elegendő, igen erős várat képesek emelni. Minthogy földünket és a tiszántúliakat a leggyorsabb pusztulás fenyegeti... az lenne talán a legjobb és hirtelen a leggyorsabban kivihető, hogy itt várat építsenek, mert innen egész Erdélyig, Lengyelországig, a legnagyobb felügyeletet és védelmet lehetne gyakorolni.. ."10 1550. szeptember 10-én Salm Miklós és Báthori András nagyobb sereggel megszállja Szolnok környékét és nekikezdenek a vár építésének. A legegyszerűbb és leggyorsabb módját választják a várépítésnek. Mivel követ csak nagy fáradsággal és sok idő alatt lehet elegendő mennyiségben a messzi hegyekből szállítani, palánkvárat emelnek, amelyet minden oldalról víz vesz körül. A Tisza és a Zagyva torkolatától északra és nyugatra kb. 300-400 méterre a Zagyvát egy új ásott csatornával kötik össze a Tiszával. Mivel az új meder lényegében a régi palánkfal nyomvonala mentén húzódhatott, az újonnan épült vár területe nagyjából megegyezhetett az ispánsági földváréval. A kiemelt föld szolgált a palánkvár falainak és bástyáinak töltéséhez. Nagy iramban halad a munka, értesülünk Áldana Bernátnak, a szolnoki várból 1550. október 3-án, írott leveléből: „... Mi már mintegy húsz napja elfoglaltuk Szolnok várának a helyét s megkezdtük magának a várnak az építését is, már nagyobb részt körül van árkolva; eddigelé azért nem építhettük jobban, minthogy a bástyákat szuvas deszkákkal, rőzsékkel és gallyakkal építettük. Amint azonban szálfákat és gerendákat hoznak, hisszük, hogy egy hónap alatt felépíthetjük és befejezhetjük. . ."

u A szuvas deszkák az új Zagyvameder kijelölésekor, a várhoz közeleső, lebontott városi házakból származhattak. 1550-ben tehát megépült a belső vár, négy sarokbástyával, a következő évben pedig magát a középkori várost is fallal és vizesárokkal veszik körül, amelyet öt bástyával erősítenek meg, ez lett a külső vár. Ilyennek ábrázolják azok a XVI-XVII. századi metszetek, amelyek az 1552-es török hadjárat eseményeit szerte Európában kommentálták. A magyar földön folyó végvári harcok, a török előnyomulás megakadályozása joggal érdekelte nemcsak a hazánk szomszédságában fekvő ausztriai birodalmat, Cseh- és Morvaországot, Itália népeit, hanem Európa 1. kép: A szolnoki vár látképe 1687-ből. Franciscus Via rézmetsző műve. Megjelent Barcelonában az Ungria Restaurada (Felszabadított Magyarország) c. könyvben. Jelmagyarázat: 1. A város. 2, A vár. 3. A malom. 4. A vízikapu. 5. A Zagyva. nyugati részein fekvő, a török veszedelemtől távoleső országokat és népeket is. A könyvnyomtatás feltalálásának, gyors elterjedésének köszönhető, hogy a magyar várak képei közt a szolnoki vár hódoltságkori állapotáról több, mint harminc változatban maradt ránk ábrázolás, Európa számos jeles nyomdájának művészi termékeként.

12 A Szolnokot ábrázoló metszetek néhány ősforrásra vezethetők vissza. A Dílich: Ungarische Cronica című könyvében szereplő metszet északi irányból mutatja a Tisza és a Zagyva folyó három ága által védett vár madártávlati képét. Van a metszetek közt olyan ábrázolás is, amely a szolnoki vár egyes jelentősebb ostromát mutatja be. Ilyen az Ortelius metszet Szolnok 1552-es ostromáról és elfoglalásáról. A legfinomabban kidolgozott metszetek közé tartozik P. Zimmermenn műve, amely Szolnok 1595. évi sikertelen ostromát ábrázolja. A szolnoki vármetszetek közt bélyegnagyságtól kezdve csaknem félméteres méretűt is találunk. Ilyen Houfnaglius 1617-ben készült, finoman kidolgozott műve, amely déli irányból mutatja a várat. Hátoldalán latin, francia vagy német nyelven a vár leírása és története olvasható. A várábrázolások ilyen gazdagsága mellett is azt kell megállapítanunk, hogy tanulmányunk fő célkitűzését jelentő településtörténeti és topográfiai vizsgálatokra ezek nem vagy alig használhatók.

13 (1. és 2. kép). Ezért a történészek és. a településtörténetet kutató szakemberek módszerét kell követnünk, akik a hadmérnöki, mérnöki módszerekkel később készült város- és vár térképeket, rajzokat veszik alapos vizsgálat alá. így rekonstruálni tudják legtöbbször a város települési szerkezetét a 17. század végétől, hiszen a felszabadító háborúk során a törököktől visszafoglak várak, városok újjáépítésére számos hadmérnöki vázlat, terv vagy térkép készült. Szolnok esetében is bőven rendelkezünk - eddig még nem publikált - értékes rajzos, térképes anyaggal. így a mérhető, átszámítható adatok alapján következtethetünk az előző állapotokra is, hiszen a természeti és vízrajzi adottságok kevésbé változtak a középkortól. De ez a részletes, térképes, topografikus feldolgozás az ispánsági földvár régészeti megkutatásának tudományos előkészítését is szolgálja. 2. kép: A szolnoki vár, előtérben harci jelenettel, Burckhard von Birckenstein hadmérnök Bécsben, 1686-ban megjelent munkájából. 162