Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)

Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében: I. Szolnok térképes, rajzos ábrázolásai és topográfiai képe 1685-től 1810-ig

Kaposvári Gyula: A SZOLNOKI VÁR KIALAKULÁSA ÉS HELYE A VÁROS TELEPÜLÉSI KÉPÉBEN i. SZOLNOK TÉRKÉPES, RAJZOS ÁBRÁZOLÁSAI ÉS TOPOGRÁFIAI KÉPE 1685-TŐL 1810-IG Szolnok településtörténeti vizsgálata alapján megállapítha­tó, hogy a település magja, az egykori vár, a Tisza és a Zagyva folyók összefolyása által védett terület - mint árvízmentes ma­gaslat - az őskortól kezdve alkalmas volt emberi megtelepe­désre. 1 A régészeti leletek is igazolják, hogy a honfoglaló magyar­ság is megszállta ezt a vidéket. 2 A Zagyva partján fekvő Strázsa­halomból a századforduló táján felszínre került tarsolylemezes sír nemzetségfői székhelyre utal. A vár alatti Tiszapartról újab­ban előkerült aranyozott ezüst övveretek és lószerszámdíszek ezt a megállapítást még csak erősítik. 3 A magyar feudális államszervezet kialakulásakor létrejött megyék és várispánságok sorában Szolnok megye is szerepel Szolnok központtal. Györffy György kutatásai alapján elfoga­dott, hogy szervezése nem I. István király uralkodása kezdetén történt, hanem a második szervezéskor. „Szolnok vármegye 1018-38 közötti alapítására Szolnok ispán szereplésének idejé­ből következtethetünk.. . Hogy a középkorban szintén Szó­noknak mondott Szolnok vár nevét csakugyan a Szolnok főúr­tól kapta, bizonyítja, hogy Szolnok leszármazottai, a Szolnok nembeliek Szolnok megyében, a vár körül birtokoltak.. . Szol­nokkal szemben, Tenyőn emelkedett nemzetségi monostoruk is.. ." 4 Az ispáni várak alaprajzát legtöbbször a terepadottságok határozták meg, Szolnok esetében a Tisza és a Zagyva folyók által védett, nagyjából nyújtott háromszög alakú terület. A víz által nem védett északnyugati oldalt kellett csak palánkszerííen megerősíteni. Alakja és nagysága lényegében megegyezett a sza­bolcsi földváréval, amelyet az elmúlt évtizedben folytatott ása­tások alapján ismerünk. 5 A szabolcsi földvár nagyjából bolygatatlan maradt a ké­sőbbi építkezésektől, mert Szabolcs vármegye székhelye az is­pánsági várból Nagykálióba, majd Nyíregyházára került. A szolnoki ispánsági földvár régészeti feltárása sokkal ne­hezebb feladatot jelent, mert helye folyamatosan lakott volt, és - a kilenc és fél évszázad alatt végzett számtalan építkezés és rombolás miatt - csak kisebb bolygatatlan részletek feltárásával kecsegtethet. A mai Szolnok települési magját az ispáni vár és az attól nyugatra elterülő belváros jelzi. Kiváló települési adottságait számos tényezőnek köszönheti. Szárazföldi és víziutak találko­zásánál olyan árvízmentes magaslat, amely a legmagasabb árvi­zektől is védett.6 Egyben kiváló átkelőhely, mert a Tisza árterü­lete Szolnok és Szanda között összeszűkül. S az átkelőhely je­lentőségét fokozza az a körülmény, hogy a Buda-Erdély közti legrövidebb út vonalába esik. Az átkelőhely és a révjövedelem védelmét a földvár biztosította a XI. század húszas-harmincas éveitől. A fenti megállapításokkal látszólag ellentétesnek tűnik, hogy Szolnok 900 éves jubileumi ünnepséget rendezett 1975-ben. Az évforduló alapjául Szolnok város - a történeti szakirodalom által is hitelesnek ismert - 1075-ös keltezésű, I. Géza adománylevelét választotta, amelyet II. Endre 1217-es át­írásában őriz az Esztergomi Levéltár káptalani magánlevéltára. A latin nyelven írt adománylevélben I. Géza király - a Ga­ram folyó mellett - monostort alapítván, annak javára adomá­nyokat tett az ország különböző részein fekvő királyi birtokok­ból (földekből, dézsmákból, halászó helyekből, stb), így a Tisza mentén is. Az akkori Szolnokot és környékét érintő részei értékes tele­püléstörténeti adatokat nyújtanak számunkra: ,,.. .Én, Mag­nus [nagy], aki Géza is, korábban a magyarok hercege, később pedig isten kegyelméből királlyá szenteltetett, Béla király fia... monostort alapítottam. Annak segedelmével, aki mindenek al­kotója, adtam és juttattam szent Benedek előbb mondott mo­nostorának javadalmakat... A Tiszán túl adtam a Pél [Tenyő] nevezetű földet, a Kengelu [Kengyel] nevű víznek a révje fölött a saját határai mellett. Ennek a földnek az első része Zounuk polgárai között oszlik meg. Majd Zeku következik, mely ké­sőbb a mező közepén át határvonalat képez szent Benedek otta­ni faluja és a Zounuk városbeliek földje között. . . A továbbiak­ban maga a Kengelu nevezetű víz is megoszlik középütt egy út által, ahol ugyancsak egy verem van szent Benedek részére. To­vábbá Aruch felett is egy vermet ástak, hogy meglegyen a meg­osztás azokkal, akiket Wosscianusoknak [varsányok] neveznek: ugyanaz az Aruch ugyanis körül follya az egész földet a Wossci­anusok részéről, egészen Zunde [Szanda] földjéig. .. .Zounuk mellett a Meler [Miller] nevű víz felett adtam 15 ház szolganépet a hozzátartozó földdel, amely elég terjedel­mes, amelyet saját határai határolnak, és adtam magát a vizet halászásra, amennyiben azon föld határában adódik rá mód.. . " 7 A fenti oklevél, amely Szolnokot városként [civitas] emle­geti (In via Zounuk,... civibus Zounuk..., villa urbanorum Zounuk..., juxta Zounuk...) és a környék településeit, vizeit is megnevezi, nem városprivilégium, nem városalapító oklevél (mint sokszor - tévesen - emlegették), hanem a városra is vo­natkozó - ma is meglévő - legrégibb írásos emlék. A nemzetségi szállásterületekből és királyi birtokokból megalakult királyi vármegye először Szolnok környékét, a Tisza két partján elterülő településeket jelentette, de később a Tiszától csaknem az erdélyi, Dés-vidéki sóbányákig terjedt. Érdekes adatokat találunk erre a váradi tüzes lajstrom 8 feljegyzéseiben, ahol a szolnoki ispán ítélkezik nemcsak a mai Szolnok megyei, hanem a szatmári és erdélyi területeken lévő, s akkor Szolnok vármegyéhez tartozó jobbágyok ügyében is. Krónikák, okleveles adatok évszázadokon át említik „cast­rum"-ként, várként Szolnokot, amely a rév- és a sójövedelmek miatt kamarai város. De ahogy sok középkori „civitas" nem szerepel a XV. században már a városok közt, úgy Szolnok is többször magánföldesúri kézbe kerülvén, mezőváros „oppi­dum" lett, várának jelentősége is elenyészett: „.. .az erődíté­seknél azonban nagy nehézséget okoz, hogy nincsenek nyomok vagy jelek, amelyek mutathatnák, hogy ott azelőtt valamilyen erősség állott volna... " 9 - írja 1550-ban Salm Miklós - a török elleni vár építésekor - Nádasdy Tamásnak. Érthetőnek látszik így az, hogy a XI. század eleji ispánsági várról rajzos, térképes ábrázolás vagy részletesebb leírás nem maradt fenn. Sokkal szerencsésebb helyzetben vagyunk a XVI. század közepén, a török ellen megépült szolnoki vár térképes, képes ábrázolásai tekintetében. Szolnoknak akkor fontos szerepet szánnak. A város központi szerepkörét jól jellemzik azok a for­rások, amelyek, a török terjeszkedés Szolnokot elfoglaló szán­dékára utalva, kérik az országos főkapitányokat, a királyt, hogy 161

Next

/
Oldalképek
Tartalom