Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

H. Tóth Elvira: A Kecskemét - Sallai úti avar sírlelet

A Kecskemét-Sallai út sírleleteit így elsősorban'a relatív időrendben kell elhelyeznünk. A sír kimondottan É-D-i tájolása, a lótemetkezés hiánya, arany- és ezüstlemezből préselt sok szijvéges kettőspajzs alakú véretekkel jellemzett öve és a nemesfémként őrzött préselt ezüstveretek, festett gyöngy, tarsolyzáró, az avar kor korai szakaszába sorolják. Ugyanerre vall a keskeny végű íj, széles szárnyú nyílhegyek, a karikás végű kard. Közelebbről e leletek a Bóna István által javasolt felosztás szerint a korai avar kor második szakaszába (623/626-670) sorolhatók.?

7 A lelet ily módon jól beilleszthető a valamivel korábbra keltezhető Páhi, Csengőd-i, Peszéradacs-i, gátéri hivatkozott sírok sorába. Kardja és annak a fejedelmi leleteket utánzó pontsoros aranyszalag szerelése kétségkívül a fejedelmi leletek, Bocsa, Kunbábony és Kecel (valamint Csengéié és Kunágota) leleteivel hozza összefüggésbe, míg közvetve az álcsatos leleteken keresztül a kiskunfélegyházi pákapusztai sír préselt álcsatos övvereteivel hozható kapcsolatba.

58 Kérdéses, de ki nem zárható, hogy a félegyházi múzeum ismeretlen lelőhelyű aranyozott markolatú szablyája e sírral kapcsolatba hozható-e? Bizonyos azonban, hogy a Kecskemét-miklóstelepi sírban szablya volt.

59 A relatív időrendi besorolás ellentmondásaira mutat rá Garam Éva közelmúltban megjelent tanulmánya, amelyben a közép avar kor gazdag aranyveretes fegyveres, ill. lovas, íjas, szablyás sírjai közé sorolja többek között a csengődi, Kecskemét-ballószögi sírokat,

60 „s a fejedelem kíséretéhez tartozó vagy gazdag köznépi sirokat", a 670 után kezdődő közép avar korhoz, s a Mezőszilas-Tóti pusztai leletek köréhez kapcsolja.

61 Egyrészt hangsúlyoznunk kell, hogy hivatkozott korai avar leleteink között a Páhi, ballószögi, gátéri sírokban egyenes markolatgombos kardok voltak, így sem a csengődi, sem a ballószögi sír leletei, s hozzátehetjük, hogy a Sallai úti sír sem sorolható e közép avarnak nevezett szablyás, lovas sírok körébe. Továbbmenve le kell szögeznünk, hogy a tárgyalt Duna-Tisza-közi leJEGYZETEK 1 ArchHung = Archaeologica Hungarka. Budapest 1980. 32. 117-152. 2 Az antropológiai vizsgálatot Marcsik Antónia, a szegedi JATE Embertani Intézetének munkatársa végezte el. Szíves hozzájárulásával megállapításait az alábbiakban közlöm: Kecskemét, Sallai út 1. (8024. lelt. sz.) Elhalálozási életkora: 30-35 év (Aduitus) Neme: férfi. A csontváz megtartási állapota: a-koponyából a basis rész, az os nasale, a maxilla processusai, corpusa, az arcus zygomaticus hiányzik. A postcranialis csontok erősen töredékesek. A koponya morfológiai jellegei: körvonala norma verticalisban pentagonoid, norma occipitalisban sátor alakú, arcus superciliaris erőteljes glabella négyes fokozatú, a protuberantia occipitalis externa hármas fokozatot mutat; orbita, os nasale, fossa canina, spina nasalis anterior nem rekonstruálható. További morfológiai jellegek: kúpos nyakszirt, processus mastoideus közepes, igen erőteljes a homlok postorbitalis befűzöttsége, az agykoponyán, a parietalis régióban, közvetlenül a sutura mentén mindkét oldalon egy bemélyedt terület figyelhető meg; maxilla alveolaris íve széttartó. Mandibula magas és erőteljes, a gonion-táj kissé kiálló, a trigonum mentala kifejezett. Anatómiai variáció: gyenge torus palatínus. A koponyán és a postcranialis csontokon patológiás elváltozás nem figyelhető meg. A metrikus elemzés alapján a koponya közepesen hoszszú (188), széles (150), a homlok keskeny (92), jelzői alapján mesokran (79, 79). stenometop (61, 33), az orbita hypsikonch (87, 50). A koponya taxonómiai elemzésre, a hosszú csöves csontok termetszámitásra alkalmatlanok. A fentiekben leírt morfológiai elváltozások (a sátor alakú norma occipitalis, erős postorbitalis befűződöttség, erőteljes arcus) a kunszállási avar kori temető egyes leleteinél is megfigyelhető. 3 Sós 47; Abb 21., 6a-b; Csallány (1939) Taf. III. 2, IV., 1-2; László (1955). Pl. XXXV-XXXVI., 21. 4 László Gy. A kunágotai lelet bizánci aranylemezei. ArchÉrt. 51. (1938) 56-66. László Gy. Études archéologiques sur L'Histoire de la Société des avars. Arch. Hung. XXXIV. (1955) 258-265 LIX. 1. 5 László Gy. i. m. H. Tóth E. Preliminary Account of the avar princely Find of Kunbábony. Előzetes beszámoló a kunbábonyi avar fejedelmi leletről. CUMANIA I. 1972. fig. 5. 6 Sós Á. Újabb avar kori leletek a Csepel-szigetről. ArchÉrt. 88. (1961) 47. 21. 7 Csallány D. Kora avar kori sírleletek. Grabfunde der Frühawarenzeit FA. I—II: letek közül a közép avar korra jellemzőnek tartott széles végű íj egyik leletben sem fordult elő, és lovas temetkezést csak a gátéri temető rokonságban álló sírjaiban találunk. Másrészt azonban megállapításai mindenképpen rámutatnak arra is, hogy az ún. közép avar kor leletanyagának megítélése mennyire eltérő, s korszak határai mennyire tisztázatlanok. Véleményünk szerint ez abból fakad - amint erre Garam Éva is utalt -, hogy mindmáig megnyugtatóan nem tisztázódott „a bócsai kör" fejedelmi sírjainak relatív és abszolút időrendi besorolása. Nem tekinthetjük véletlennek, hogy mindeddig a fejedelmi leletek közül csupán a bócsairól jelent meg alapos és korszerű alap-publikáció, s így továbbmenve nemcsak az álcsatos vagy kettőspajzs alakú aranyövek, hanem az újabban teljesen egységes csoportként kezelt Mezőszilas-Tóti pusztai és igari leletek, s az egyezések alapján rendszerint velük emlegetett Dunapentele-i rangos sírok relatív sorrendje sem. A rítusbeli, származásbeli, esetleg a kétségtelen etnikai rokonvonások ellenére e sírcsoportok, méginkább a temetkezések teljes egyidejűsége korántsem valószínű, még kevésbé bizonyított. így természetesen nem tisztázottak e temetkezési helyeken a használat kezdő és végpontjai sem. Kézenfekvő, hogy egyetlen sír leletei nem oldhatják meg az avar kor időrendi problémáit, hiszen kérdéses, hogy kulcsfontosságú leletcsoportok, illetve korszerűen feltárt és értékelt lelőhelyek anyagának tanulságai a teljes avar leletanyagra érvényes módon kitérjeszthetőek-e. A Kecskemét-Sallai úti sír anyaga alkalmas azonban arra, hogy az avar kor korszakbeosztásában, főként a közép avar kor megítélésében tapasztalható ellentmondásokra és eltérő értelmezésre, illetve a korszakbeosztás további finomításának és egyes tárgytípusok élettartama, használatideje pontosabb meghatározásának szükségességére rámutasson. A fentiek alapján sírunkat az avar kor korai szakaszának II. felére, eltemetését pedig a VII. század közepére keltezhetjük. 1939. 128. II. t. - Szegedi avar kori sírleletek és hun-bolgár ivókürtök régészeti kapcsolatai. (Rapports archaeológiques entre les trouvailles tombales de L'époque avaré de Szeged et des ears á bőire Huno-Bulgares) ArchÉrt. 7-9 (1945-48) 356. - László Gy: i. m. 263-264. 80. 8 Héjj Miklós szíves szóbeli közlése. 9 Csallány D: i. m. FA. Hl. 1939. 141. 10 Nagy S: HexponoJia KOA apaaiia H3 paHor cpeflJtei BeKa. (Die Nekropole bei Aradaausdem Frühen Mittelalter.) RAD. 8. (1959: 62-63. - S. ERCEGOVICPAVLOVIC: La tömbe du chevalier avaré de Mandjelos. Beograd 1973-74. (ABapcKHH KOjbaHHMKH H3 MBH rjejioca) 11 Csallány D: i. m. FA. I—II. 1939. 141. - László Gy: i. m. 232. o. László Gy: Avar fejedelem sírja Bócsán és a keceli aranykardos sír. CUMANIA IV. (1976) 89-114. 12 László Gy: i. m.; Kovrig I: Kora avar kori sírok Törökbálintról. (Deux tombes avares de Törökbálint FA. 9. (1957) 125. XIX. t. 13-14. 13 Kovrig I: Avar kori sírleletek Csengődről. (Avar finds from Csengőd.) Török Gy.: Kora avar kori sírok Móron. (PaHHeaBapcKne Mornnbi BC. Mop.) ArchÉrt. 81. (1954) 54. 14 Csallány D:i.m. FA. I—II. 130. 5. kép 10, 11, 13. -Kalmár J: Népvándorlás kori akasztóhorgok és veretek. (Metallhaken und Beschláge der Ungarlándischen Völkerwanderungszeit. Arch. Ért. 3. (1943) 153. XXV. t. 3. Marosi A.-Fettich N: Dunapentelei avar sírleletek. (Trouvailles des tombes avares de Dunapentele.) Arch. Hung. XVIII. 11. sír 15. old. VI. t. 33. 15 Kalmár J: Az avar nyílhegy. (Die Typen der awarischen Pfeilspilzen) 5-6. (1944-^5) 285. 3. 16 Kalmár J.: i. m. 17 Erdélyi I.: A jánoshidai avar kori temető JPMÉK 1963. 119. III. t. 17. 18 Papp L.: Das awarenzeitliche Gráberfeld von Nagyharsány. (HajibxapiuanbiKHÜ MoiHjibHHK aBapcKOH 3iioxn) Pécsi MúzÉvk. 18 (1963) 119, Taf. III. XI. 4. 19 Erdélyi L-Németh P.: A Várpalota-Gimnázium avar temető. (Awaren-Friedhof Várpalota-Gymnasium. Le dimetiére avar de Várpalota-Lycée. ABapcKoe Kjra/ienme Ha TeppHTopmi BapnajioTCKOÖ rnMHa3HH. VMMK. 8. (1969) 184. o. XI. t. 4. 20 Salamon Á.: Über die Ethnischen und Historischen Beziehungen des Gráberfeldes von Környe. (VI. Jh.) AAH. 21. 1969. Grab 138. t. LXXVI11. 8. Salamon Á.-Erdélyi I.: Das völkerwanderungszeitliche Gráberfeld von Környe. Studia Archaeologica V. 138. sir 28. o. 24. t. 10. 21 Kada E.: Gátéri (Kun-Kisszállás) temető a régibb középkorból. ArchÉrt. 25. (1905)369. 11/a. 17. 22 Nagy S.: i. m. RAD. 8. (1959) 68. t. XXXI. 2. 32