Balassa Iván – Kaposvári Gyula – Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1973)

Füvessy Anikó: Aratási és cséplési szerződések Tiszafüredről

miatt Lónyán nem volt termés, Nyírmadára ment a falu aratni.

9 Tiszafüreden több adatközlő is említette, hogy 1863-ban, amikor a jég elverte a határt, Nyírábrányba, Nyíradonyba mentek nyomtatni, hogy a következő évi szükségletet fedezzék. A XIX században Heves megyéből, Egerből, Mezőkövesd és környékének falvaiból jártak Tiszafüredre takarni, de a századforduló után már ritka volt ezen a vidéken az idegen arató- ós cséplőbanda.

10 Ekkoriban már nagyobb volt a helyi munkaerő-kínálat annál, ahány munkást aratásra foglalkoztatni tudtak, így nem volt ritka jelenség az, hogy a tiszafürediek Karcagra és Ohat környékére mentek aratni. A két e századi aratási szerződés munkafeltételeti érzésünk szerint jól tükrözik ezt a folyamatot. A három szerződés hatvan évet ölel fel, s átíveli azt az időszakot, amikor a nagyobb gazdaságokban a nyomtatást a gépi cséplés váltotta fel.

11 A szerződések bemutatásával az a cél vezetett bennünket, hogy egy nagyobb falu mezőgazdasági bérmunkaviszonyainak illusztrálásához hozzájáruljunk, s a téma kutatóinak néhány új Szolnok megyei adatott nyújtsunk. Takarási szerződés Mely szerént szomolyai lakosok Molnár József és Lados István felvállaltuk, be állottunk T. Füredi birtokos Lipcsey Imre Úrhoz, a T. Füredi határ béli mindenféle általunk meg szemlélt elettyének be takarását, s le takarása végett következőleg: 1-ször Minthogy sommásan van a' vetés őszi és tavaszi mihez leg alább 80. takaró szükségeltetik, mink ezen munkához egy csapatba 20. férfi és 10. félrészes munkások fogunk kiállni, s ennyit ki állítani úgy köteleztettünk, hogy a' jelen kötvényünket a' többi czimborákkal is alá íratjuk helységünk elöljárója előtt, s azt efolyó evi Pünkösd napra kiis hozzuk 's tisztelt Úrnak kézbesíteni köteleztetünk. 2.szor A részelési bér lesz 15-én mindenféle életből egy aránt, azonban — ha —• Kiss Pál Úrnak Tisza Örsi termése felyebb részeltetne, ez lesz a' szabály 's a' részelés a'ként fog történni. 3.-szór A kosztolásra nézve kapunk heti élelmet erre nézve el fogadjuk a Kis Pál Úr vagy Rapaics Úr által rendszeresen ki állíttatni szokott erészbeli szabályt'á mit mi bár mikor ott ki irathatunk meg jegyeztetvén, hogy a fél részesek csak félrész kosztban részesülnek. 4.-szer Irágiumot vagy is ingen munkát tartozunk három napot dolgozni teljesíteni egész hűséggel szorgalommal, azért mivel a' Tisztelt Uraság a' részünket a' tiszáig saját igáin elviteti, s ezen munkát már az idei repcze termés le vágásánál leg alább két két nappal fejenként le róni is tartozunk, 280 miért is a' hirül adáskor tüstént elő állani köteleztetünk kár térités terhe alatt le jővén pedig Tisztelt Uraság ha csak lehet munkát is fog takarásig adni naponként legfeljebb 40 bérért saját élelmünkön, a' Gazdaasszonynak pedig ki nekünk süt főz a T. Uraság 2. köböl életet fog adni. 5.-szőr Szabad leszen 2. lóval ellátott szekérrel meg jelennünk a min vizet fogunk hordani magunknak, s ezt legelni is engedi a T. Uraság csak vele kárt tenni nem szabad. 6.-szór Tartozunk jólszorgalommal hűségesen tisztánn dolgozni a' parancsolatoknak engedelmeskedni s a' hordáskor a szekerekhez segítséget adni. 7.-szer Minden életet tartozunk mint szintén meg a' kapar ékot is kévékbe kötözzni. 8.-szor Ha pedig ezen kötelezetségunknek bár mi részbe, de különösen késedelmes vagy hanyag munkánk miatt a T. Uraság kárt vallana s' így epontoknak eleget nem tennénk ereszbe javaink lekötése mellett kár térítéssel tartozunk mint szintén ha említett határ időre a' kötelezett mód szer ént aláírással ellátva a' T. Uraság kezeihez nem szolgáltatnánk fejenként 20 o. e. frt. kötbért kötelezünk a' T: Füredi szolga Bírói hivatal előtt meg vehetőt. Kelt Tövissesen Május 8-án 1866. Lipcsey Imre Mint takarók mint földtidajdonos Molnár József x vonása előttünk Lados István x vonása Borive János Kiss János mint név jegyző Molnár József Lados Istvány Csombor Mihány Gazsi Pál Bene Sánsor Gazsi András Bene János Bóta János Huszár Pál Gyenes Mihály Gyenes Mihály kcs Zemény Pál kotzka János Kováts Ignátz Bene Ferentz Molnár János Lados József Bóta Istvány 9

BABTTS J., 1960, 159. 10

Aratáson kívül a mezőkövesdi és tardi, szentistváni asszonyok is vállaltak munkát a múlt század végén Tiszafüreden, kendert törni jártak a faluba. A tiszafüredi parasztság körében a múlt században — néhány adatközlő szerint — szokás volt, hogy Helvéciába mentek idénymunkára, szőlőt művelni. "Hajnal István 88 éves tiszafüredi lakos szerint 1885-ben csépeltek először Tiszafüreden tüzes géppel egy Paulovics nevű bérlőnél.