Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 9. (1984)

Szőcs, J.: Aknázómoly adatok a Duna–Tisza közéről

Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 9. 1984. Aknázómoly adatok a Duna-Tisza közéről SZÖCS József Budaörs ; ABSTRACT: (Midget data from the region of Duna—Tisza Köze, Hungary) This paper is a report on midget moths collected in the Duna—Tisza Köze, a territory between the Danube and Tisza rivers in the Hungarian Great Plain. Data reffering to specimens grown up in the laboratory are designated by e. 1. (ex larva). Records based merely on hyponomes are designated by an H. Az aknázómolyok kutatása Magyarországon meglehetős későn kezdődött el. Elsőnek SURÁNYI PÁL „Magyarországi aknázó rovarlárvák" с dolgozata jelent meg 1942-ben. SURÁNYI nemcsak aknázó lepkékkel, hanem az összes rovarrenddel foglalkozott amelyekben aknázok is vannak, ö neveléssel nem foglalkozott, kizárólag csak aknák alapján dolgozott. Munkájában 10 faj szerepel a Duna—Tisza-közéről, valamennyi Öcsáról. Az általa közölt ócsai fajok a következők: Elachista pomeiana FREY, Elachista poae STAINTON, Phyllocni&tis suffusella ZELLER, Stigmella (helyes neve Nepticula) alnetella STAINTON, Stigmella (Nepticula) glutinosae STAINTON, Bucculatrix cidarella HA WORTH, Bucculatrix frangulella GOEZE, Lithocolletis alniella ZELLER, (helyes neve rajella LINNÉ), Lithocolletis fioelichiella ZELLER és Lithocolletis strigulatella LINNÉ. Az említett fajok közül a két Elachi&ta-ía) aknáját nem találtam meg a SURÁNYI-féle aknagyűjteményben. Ettől eltekintve az Elachista aknák határozása még nagyon bizonytalan, így kinevelés nélkül az adatokat nem lehet elfogadni. A Lithocolletis alniella Z [rajella L.) aknáját is megnéztem a Surányi gyűjteményben és megállapítottam, hogy a határozás téves, t. i. a kérdéses akna felső, az Alnus-han élő Lithocolletis-ek közül csak a stettinensis NICKERL készít felső aknát, tehát a helyes név nem alniella hanem stettinensis NICKERL. Ami a L strigulatella ZELLER-t illeti, ezt az adatot csak kérdőjelesen lehet elfogadni mivel ez a faj Magyarországon igen ritka így kinevelés nélkül a meghatározás helyessége nagyon bizonytalan. A többi adat elfogadható. Én 19

soeben kezdtem az aknázókkal foglalkozni, gyűjtéseim során mindig igyekeztem — amennyire lehetett — az állatokat ki is nevelni, mivel pusztán akna alapján történő határozásnál könnyen előfordulhatnak tévedések. Magyarországról az eddigi aknázó adataink főleg Budapest és környékére, a magyar középhegységre, Baranya megyére (főleg SZALAY LÁSZLÖ gyűjtése) és Sopron—Magyaróvár környékére szorítkozik (SURÁNYI). Az ország többi vidékéről csak igen szórványos adataink vannak. A Duna—Tisza közén rendszeres gyűjtés nem folyt. Itt köszönetet kell mondanom JÁRFÁS JÖZSEF-nek és a Természettudományi Múzeum Állattárnak akik lehetővé tették, hogy gépkocsival olyan helyekre is eljut69