Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 6. (1980)
Füköh, L.: Adatok az Upponyi-szoros csigafaunájához
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 6. 1980. ADATOK AZ UPPONYI-SZOROS CSIGAFAUNÁJÁHOZ FÜKÖH Levente Dobó István Vármúzeum, Eger ABSTRACT: (Beiträge zur Molluskenfauna der Schlucht von Uppony) — Parallel zu den Quartärforschungen in der Schlucht von Uppony (Horvati-Höhle, 26. VI.15. VII. 1978) wurden auch die rezenten Mollusken von 8 bestimmten Lokalitäten eingesammelt, nebst Untersuchung der Lufttemperatur und Luftfeuchtigkeit. Die Ergebnisse dürften auch in den Holozänforschungen verwendbar sein. Die rezente Fauna dieses Gebietes (UTM l'lanquadrat DU 54) war bis auf zwei Arten (Chondrina clienta, Helix pomatia) unbekannt (siehe PINTER —RICHNOVSZKY —S. SZIGETHY, 1979), die übrigen 26 Arten sind also Neunachweise. Az Upponyi-szoros a névadó községtől K-re fekszik, a szurdok hossza kb. 400 m. Közepén folyik a Csernely-patak, melynek vize a Lázbérci-víztárolót táplálja. A szoros jellegzetes növénytársulása a karsztbokorerdő és a mészkősziklahasadék-gyep. A víztároló erőteljes változást eredményezett a szoros élővilágában. Az addig szinte teljesen kopár hegyoldalakon egyre több a növényzettel borított folt. Először a sziklalakó növények telepednek meg a törmeléklejtők szélén, majd a talajképződés meggyorsulásával a cserjék is egyre inkább elszaporodnak (FÜKÖH—KORDOS 1978b). A jelenlegi fauna vizsgálatát 1978-ban kezdtük el. E munka előzménye, hogy 1977—78-ban a Horváti-likban őslénytani vizsgálatokat végeztünk (FÜKÖH—KORDOS 1977,1978a). A holocén barlangi üledékekből igen gazdag csigafauna került elő, melynek segítségével nyomon lehetett követni a holocén folyamán végbement környezeti változásokat (FÜKÖH 1978). A vizsgálat időbeni kiterjesztésének érdekében 1978-ban, az ásatás alkalmával 10 mintavételi pontot jelöltünk ki, melyeken gyűjtést végeztünk. A gyűjtést összekapcsoltuk a klíma vizsgálatával is, hogy a fajok ökológiai viszonyairól bizonyos fokú képet alkothassunk. A MINTAVÉTELI HELYEK LEÍRÁSA A mintavételi pontok helyének kijelölésénél igyekeztünk, hogy az egy-egy négyzet (lm 2 ) által körülhatárolt terület mindig a szoros valamely szempontból jellemző területét ölelje föl (1. ábra). Az 1, négyzet a Horváti-lik fölötti sziklagerinc kiugrásán található. A 3. négyzet a VÉRTES által Upponyisziklaüreg néven leírt barlang aljában (VÉRTES 1950), cserjékkel övezett, Sedum- és Sempervivum-ísijokkal borított sziklán van. A 4. terület a völgytalphoz legközelebb eső mintanégyzet, benne fedetlen sziklás területek és lágyszárúakkal borított sziklás részek váltakoznak. Az 5. négyzet a többitől leginkább eltérő, ez a szoros déli kitettségű oldalában lévő mintegy 6—8 m 2 kiterjedésű tölgyesben található. A 6. és egyben a déli kitettségű Keresztes-kő oldalában kijelölt mintavételi pont a falu felőli völgybejárat fölötti sziklaplató. A terület növényzettel közepesen fedett, a völgyben uralkodó szél itt érezteti legjobban a hatását. Fa és cserje egyáltalán nincs rajta. 137
