H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
B. Gál Edit: Orczy István jószágigazgató egri javai
B. Gál Edit ORCZY ISTVÁN PÜSPÖKI JÓSZÁGIGAZGATÓ EGRI JAVAI Orczy István, aki a 18. század harmincas éveiben már az ország leggazdagabb, s legnagyobb befolyással rendelkező főurai sorába tartozott, pályafutását Telekesy István püspök mellett, mint provisor kezdte. 1699-ben 22 (más források szerint 30) éves fiatalemberként érkezett a püspökkel Egerbe, s négy évvel később már ingatlanhoz jut a városban. Petrovay György említette a Turul hasábjain megjelent családtörténeti tanulmányában, hogy István nemesi címere először egy Telekesytől származó adománylevélen j elenik meg. Az adománylevélről nem sokat lehetett tudni, és kutatásaim során, átnézve a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában található Orczy család Levéltárát, nem bukkantam erre az adományra. 2016-ban a Heves megyei Levéltár egyik levéltárosa Varga Zsolt hívta fel a figyelmemet a Nagybányán lévő Orczy iratokra, s az ő közreműködésével sikerült ezt az oklevelet megtalálni.* 1 Ez volt a fiatal Orczy eddig ismert első egri szerzeménye, amelyet - jóllehet 1715 után már nem tartózkodik oly gyakran a városban - az évtizedek folyamán több is követett. Mielőtt azonban számba vesszük ezen javakat, tekintsük át e gazdasági és társadalmi emelkedés meredek ívét, ismerkedjünk meg Orczy István életének korai időszakával. Örökül kapott birtokok Aló. században, illetve a 17. század első felében a család tagjai Somogy, majd Vas vármegyében a kisbirtokos, tehát 100 holdon alul gazdálkodó nemesek közé tartozhattak. Ebben az időszakban Söptén találkozunk a nevükkel, majd az 1620-as évek végén Nemescsóban is vásároltak néhány részbirtokot. A tehetősségben a változást a kedvező házasságok hozták. Orczy István nagyapja I. János, felesége, mankóbüki Horváth Zsuzsanna révén jómódú rokonságra és számos birtokra tett szert, melyek gazdasági haszna azonban csak fiai idején realizálódott. A manóbüki Horváth család tagjai vezető tisztségeket töltöttek be Vas vármegyében. Zsuzsanna apja, „Salfalva possessióban lakó” Horváth György 1640-ben a törökök elleni részleges nemesi felkelés gyalogosainak vezetője volt.2 Nagyapját, Jánost, aki, mint egregius szerepel a jegyzőkönyvekben, 1638. június 14-én a vármegye alispánjává választották.3 Horváth Zsuzsanna édesanyja, köveskúti Sail Borbála, Sail János nobilis vármegyei szolgabíró4 lánya. A családnak szintén Söptén és Köveskúton, más néven Salfán voltak bir* A tanulmány megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma „AGRIA L. - Az egri Dobó István Vármúzeum évkönyvének megjelentetése” (204188/00435) című nyertes pályázat tette lehetővé. A tanulmány részleteket tartalmaz „Orczy István. Az egri püspöki provizorságtól a királyi tanácsosi címig" című PhD disszertációból. 1 Itt szeretném megköszönni Varga Zsoltnak, a Heves megyei Levéltár munkatársának, a Nagybányán lévő Orczy anyag megismerésében és megszerzésében nyújtott segítségét. Az Orczy család levéltárának néhány kötegét Petrovay György Újszászról, amikor 1906-ban Máramaros megye főlevéltárnoka lett, magával vitte, így került a Nagybányai Levéltárba. 2 Közgyűlési jegyzőkönyvek 1640. augusztus 20. (16-18. századi vármegyei jegyzőkönyvek regesztái DVD ROM Arcanum Budapest, 2009.) 3 Uo. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1638. június 14. 4 Uo. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1614. augusztus 21. 413
