Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)

H. Szilasi Ágota: „Mese-mese, mesd el...” Lesznai Anna képmeséi a hatvani Hatvány Lajos Múzeumban

olyan jelentéstartalmakat beszélnek el a szöveg helyett, melyeket csak a vizuális nyelv képes elmondani: vidámságot hordozó tiszta színekkel, bensőséges melegséget árasztó tompított árnyalatokkal, a kompozíció szimmetriájában, aszimmetriájában, egyensúlyában, mozgalmasságában, irányultságában megjelenő helyzetelemzésben, a mágikus tulajdonsággal felruházott, a szecesszióban amúgy is kiemelt szerepet kapó vonal sokszerűségével, vékonyságával vagy éppen vastagságával, kanyargó mozgalmasságával, kalligrafikus betüt-idézésével, a körvonalak színfelületeket határoló zártságával, ugyanígy a szereplők megjelenítésében, egymáshoz való arányában, viszonyában...

Lesznai összes müveit műfaja közül meséivel, önmaga tervezte meséskönyveivel állt legkésőbb - 1913-ban - a nyilvánosság elé, pedig 1918-as nyilatkozatában úgy vallott, hogy „ Mesét olvastam mindig, de a mese nem rögzíthető könyvhöz, külön életet él, véletlen, hogy milyen elbeszélő ajkán, melyik könyv alapján került hozzám. (...) Szószerinti hittel, eleven bizalommal fogadtam a meséket. Tizenöt éves koromig féltett és kissé szégyenlett álmom, hogy elvarázsolt nővér, királylány, tündér vagyok. (...) Máig is minden írás közül a mesék állnak legközelebb hozzám, a valóságból, önmagam törvényeiből többet sejtettnek meg velem, mint bármilyen betűbe szedett tanítás. (...) Bánfi János Egyszer volt, hol nem volt52 mesegyűjteménye nagy benyomást gyakorolt rám. (...) Húsz év után nemrég ismét kezembe került, legtöbb képére ismét pontosan emlékeztem; Szívesen lapozgatom. (...) Kelet-honvágy, mese-honvágy, természet-honvágy volt gyermekségem legintenzívebb érzése. ”53 Talán azért e késedelmeskedés, mert ebben a műfajban állította fel magával szemben a legmagasabb követelményeket. Lehet, hogy ez, a nála ritkán tapasztalt maximalizmus az oka annak, hogy ugyan a már alaposan feldolgozott írásos hagyatéka szerint legalább 160 mesekezdeménye, meseötlete maradt fenn,54 de életében csak pár jelent meg teljesen kidolgozott állapotban nyomtatásban. Könyvformátumban pedig csupán kettő:

A kis pillangó utazásai Lesznán és a szomszédos Tündérországban. Bécs, Lipcse, 1915 (magyarul és angolul csak 1978-ban)

Mese a bútorokról és a kisfiúról. Gyoma, Kner Izidor Nyomdája, 1918 Mese az eperszemnyi szívről. Új Világ, 1919/2. 89-103.

Miért piros az alma? Kassai Napló, 1922. április 23.

Miért fázik a Hold? Kassai Napló, 1922. április 30.

Miért esik az eső? Kassai Napló, 1922. május 6.

Miért gyűrött a nagymama keze? Kassai Napló, 1922. május 13.

52 Egyszer volt, hol nem volt... : a legszebb mondák, regék és kalandos történetek gyűjteménye / ...elmeséli Bánfi János. Budapest: Lampel [1891] (Budapest: Wodianer Ny.) szöveg közi illusztrációkkal.

53 KŐHALMI Béla 1918. 111-118. A Könyvek könyvében közölt interjú újra megjelentetett közlése: BATÁRI Gyula 1978.101.

54 Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára

209