Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Lisztóczky László: A tavaszi hadjárat krónikása: Zalár József pályaképe

minden belefér, csak ügyesen tudjon a poéta puckolni; ódai, elégiái, balladai, époszi, tragikai, epigrammai elemek - neki mindegy! egy-egy vonás ebből is, ab­ból is, vagy mindenikből, csak a vége pattanjon be, hogy az legyen kénytelen a konzekvenciáját elvonni vagy a moralitéját konstatálni... " Másutt azt fejtegette, hogy a szonettforma - Petrarca világhíre ellenére ­„mindenre inkább való..., mint korlátot nem tűrő szerelmi érzések megéneklésé­re". Kiválóan alkalmas például „didaktikus, szatirikus, epigrammatikus elemek­nek" vagy „trombitahangján szóló epikai mozzanatoknak" a befogadására, „hő­sök vagy másszerű kiválóságok szoborszerű karakterizálására". Szigorú szabá­lyokhoz igazodó, tömör és zárt szerkezetében rejlik legnagyobb értéke, mely a költőt arra kényszeríti, hogy röviden mondjon el „hosszú s nagy dolgokat", 3 5 Amikor harminc szonett összegyűlt, azt vette észre, hogy a fele Heves megyei vonatkozású. Akkor határozta el, hogy „minden ily módon költőileg feldolgozha­tó mozzanatot, mi Heves megyét történelmi, politikai, biographiai, tájrajzi, lélek­tani tekintetben pregnánsabbul karakterizálja", szonettben örökíti meg. 3 6 Termé­szetesen erőteljes hangsúlyt kaptak bennük Gyöngyös és Eger múltjának kimagasló személyiségei és epizódjai, elsősorban azok, amelyek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez fűződtek. Sorra számba vette azokat a kuriózus ala­kokat, akiket a tájhaza fölvonultatott. A szonettek „egymást keresztező rímekbe foglalt tizennégy sora, mint tizennégy rács mögül " - fogalmazott Hatvany Lajos ­a XIX. századi „magyar történelmi középosztály alakjai integetnek felénk: a ha­zában és a hazán kívül bujdosók, a száműzetésből hazatérők, a dobra került kastélyok és gazdát cserélt kúriák urai, - helybeli notabilitások, hajrás hajdani vadászok és csalafinta kortesek: mindmegannyi Jókai-regény dióhéjban, melyek­nek a hőseit meg sem nevezi, mégis rájuk ismersz a puszta körülírásból". 3 7 Első­sorban a különcökhöz, a konvencionális életrendből, az „ingmelles" társadalomból kiszorultakhoz és kitaszítottakhoz, a szabálytalan és sebzett életűekhez vonzódik. A szonettkötet Emlékek és emlékezések címmel 1909-ben jelent meg. A Heves címűn kívül további tizenegy versből álló ciklussal adózott A Zrínyiek és a Rákó­cziak emlékének, Szobrok címmel pedig a jeles kortársak, többek között Széchenyi, Deák, Petőfi, Batthyány, Kossuth és az aradi vértanúk arcképét rajzolta meg. A kötet Zalár József alkotói pályájának a csúcspontját jelenti. Tollát az ösz­szegzés, a mérlegelés, a számvetés igénye vezette. Költői eszközei leegyszerűsöd­tek, mondanivalója elmélyült és letisztult. A verskompozíció korábban tapasztalt henyeségeit, szervetlenségeit kiküszöbölte, olykor parttalanná dagadó pátoszát is kordában tartotta. 3 5 MORVAY Győző 1916. 108-109., 225. 3 6 MORVAY Győző 1916. 109. 3 7 HATVANY Lajos 1967. I. 527. 391

Next

/
Oldalképek
Tartalom