Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Lisztóczky László: A tavaszi hadjárat krónikása: Zalár József pályaképe
minden belefér, csak ügyesen tudjon a poéta puckolni; ódai, elégiái, balladai, époszi, tragikai, epigrammai elemek - neki mindegy! egy-egy vonás ebből is, abból is, vagy mindenikből, csak a vége pattanjon be, hogy az legyen kénytelen a konzekvenciáját elvonni vagy a moralitéját konstatálni... " Másutt azt fejtegette, hogy a szonettforma - Petrarca világhíre ellenére „mindenre inkább való..., mint korlátot nem tűrő szerelmi érzések megéneklésére". Kiválóan alkalmas például „didaktikus, szatirikus, epigrammatikus elemeknek" vagy „trombitahangján szóló epikai mozzanatoknak" a befogadására, „hősök vagy másszerű kiválóságok szoborszerű karakterizálására". Szigorú szabályokhoz igazodó, tömör és zárt szerkezetében rejlik legnagyobb értéke, mely a költőt arra kényszeríti, hogy röviden mondjon el „hosszú s nagy dolgokat", 3 5 Amikor harminc szonett összegyűlt, azt vette észre, hogy a fele Heves megyei vonatkozású. Akkor határozta el, hogy „minden ily módon költőileg feldolgozható mozzanatot, mi Heves megyét történelmi, politikai, biographiai, tájrajzi, lélektani tekintetben pregnánsabbul karakterizálja", szonettben örökíti meg. 3 6 Természetesen erőteljes hangsúlyt kaptak bennük Gyöngyös és Eger múltjának kimagasló személyiségei és epizódjai, elsősorban azok, amelyek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez fűződtek. Sorra számba vette azokat a kuriózus alakokat, akiket a tájhaza fölvonultatott. A szonettek „egymást keresztező rímekbe foglalt tizennégy sora, mint tizennégy rács mögül " - fogalmazott Hatvany Lajos a XIX. századi „magyar történelmi középosztály alakjai integetnek felénk: a hazában és a hazán kívül bujdosók, a száműzetésből hazatérők, a dobra került kastélyok és gazdát cserélt kúriák urai, - helybeli notabilitások, hajrás hajdani vadászok és csalafinta kortesek: mindmegannyi Jókai-regény dióhéjban, melyeknek a hőseit meg sem nevezi, mégis rájuk ismersz a puszta körülírásból". 3 7 Elsősorban a különcökhöz, a konvencionális életrendből, az „ingmelles" társadalomból kiszorultakhoz és kitaszítottakhoz, a szabálytalan és sebzett életűekhez vonzódik. A szonettkötet Emlékek és emlékezések címmel 1909-ben jelent meg. A Heves címűn kívül további tizenegy versből álló ciklussal adózott A Zrínyiek és a Rákócziak emlékének, Szobrok címmel pedig a jeles kortársak, többek között Széchenyi, Deák, Petőfi, Batthyány, Kossuth és az aradi vértanúk arcképét rajzolta meg. A kötet Zalár József alkotói pályájának a csúcspontját jelenti. Tollát az öszszegzés, a mérlegelés, a számvetés igénye vezette. Költői eszközei leegyszerűsödtek, mondanivalója elmélyült és letisztult. A verskompozíció korábban tapasztalt henyeségeit, szervetlenségeit kiküszöbölte, olykor parttalanná dagadó pátoszát is kordában tartotta. 3 5 MORVAY Győző 1916. 108-109., 225. 3 6 MORVAY Győző 1916. 109. 3 7 HATVANY Lajos 1967. I. 527. 391
