Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Lisztóczky László: A tavaszi hadjárat krónikása: Zalár József pályaképe

állít emléket, aki részt vesz a szülőfaluja felszabadításáért vívott ütközetben. Mindenki másnál bátrabban harcol, de amikor annak a háznak a közelébe ér, ahol a kedvese lakik, orvul ráront egy ellenséges katona. Kedvese az ablakban áll, észleli a veszélyt, fegyverével célba veszi a támadót, de véletlenül a szeretőjét találja el. Helyette ő áll csatasorba, s egyedül „ő marad szomorú a vigalomban", amikor a faluból eltakarodik az ellenség. A visszatért huszár magyar közegbe helyezi Rómeó és Júlia tragédiáját. Már koporsóban fekszik az egyik falu „legeslegszebb hajadon"-ja, akinek meghasadt a szíve, amikor szeretője haláláról értesült. A hír nem volt igaz. Temetés közben hazaérkezik a vőlegény, s amikor meglátja, hogy menyasszonyát kísérik utolsó útjára, pisztollyal vet véget életének. Ekkor a tetszhalott lány fölül a koporsóban. Amikor halott kedvesét megpillantja, szeme fölragyog, majd újra elalél. A bujdosók megrendült hangon eleveníti meg a magyar száműzöttek keserű sorsát, s a tizenhármas szám használatával az aradi vértanúk áldozata előtt is tiszteleg: Mennek, mennek, bujdokolnak. A végharcban még ott voltak. Mennek gyorsan, de elszántan, Egy csapatban tizenhármán. Ott vannak már a határon, Megáll mind a tizenhárom, Nedves lett a határ dombja... Tovább, tovább! - mind azt mondja. Tépelődés című költeményében felejthetetlen és soha nem enyhülő gyászát panaszolja: lm itt vagyok már, ahová úgy vágytam, lm itt vagyok e fényes ég alatt. Látom a pusztát szép ezüst ruhában, Hallom a Tiszát, amint zeng a hab. De régi gyásza megmaradt szivemnek, S föl nem deríti se tavasz, se nyár. A Tisza partján szótlanul kesergek... Oh szivem, szivem, megrepedsz-e már? Újra és újra a múltba fordul, ott keres vigaszt és menedéket. Balladákban kelti életre például Imre királyfi, Hunyadi László és Bánk bán alakját. Az utóbbi kettő s mindenekelőtt a Bánk bán a kötet értékesebb darabjai közé tartozik, Arany János nevét juttatja eszünkbe. A látnók fogoly a nagy magyar költők és államférfiak re382