Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Kovács Béla: Az egri minoriták régi temploma és rendháza

a C. szárny esetén lehetett megfigyelni. A B. szárny emeleti válaszfalai azonban a földszinti helyiségek sajátos kiosztása miatt feltehetően ezek boltozati hevederíveire kerültek, ezért az emeleti helyiségek oldalfalain repedések keletkeztek. A Leltárban megadott minden méretet két tizedes pontossággal méterre számítottuk át. Sok esetben azonban a Leltár méretei azonban nem voltak azonosak az épületek szerkezete által megkívánt mérettel. Ezek vagy felmérési pontatlanságból, vagy az adatok leírásakor történt tévesztésből eredhetnek. Mivel a rendház méreteit az eredeti latin szöveggel nem tudtam összevetni, a hibák oka helytelen olvasat is lehet. A rekonstrukciós rajzoknak a Leltártól eltérő méretei ezért a szerkesztés során kikövetkeztetett méreteket jelentik. A templom és berendezése A templom szerkezete A templom ÉNy-DK tájolású, egyhajós, nyújtott szentélyű, amely a hatszög három oldalával zárult. (Leltár 4-8.) A szentély északi oldalán volt a régi sekrestye, a hajó északi fala mellett az 1749-ben épített új sekrestye és a kápolna állt. (Leltár 26, 27.) A szentély alatt az egyházi- és világi személyek temetkezésére szolgáló kriptát is kialakítottak. (Leltár 21.) A hajó nyugati végén, két kőpilléren álló, feltehetően boltozott karzat volt. Itt állt az 1718-ban készült nyolcregiszteres orgona, 405 sípja közül 90 fából, a többi cinből és ólomból készült. (Leltár 21.) A hajó 234,98 m

2, a szentély 62,94 m

2, régi sekrestye 26,21 m

2, az új sekrestye 48,39 m

2, a kápolna 31,41 m

2 alapterületű volt. (Leltár 6,7,22, 27.) A templom gerendákból készült, zsindelyezett, időrongálta tornyát és a szentély feletti kis huszártornyot inkább szakszerűen lebontották, nehogy ezek valami kárt okozva maguktól omoljanak le. (Leltár 32.) A hajó deszkafödémes, a szentély a kápolna (és feltehetően az új sekrestye is) boltozott. (Leltár 11, 26.) A hajó deszkapadlós, a szentély téglapadozatos. A két sekrestye és a kápolna faragott kövekből kirakott padozata 1749-ben készült. (Leltár 28.) A templomnak öt ajtaja volt. Az első a régi sekrestyéből, a második az új sekrestyéből a hajóba nyílt. A harmadikon a hajóból az új kápolnába léphettek be a hívek. A negyedik a templom főhomlokzatán, az ötödik a hajó DNy-i oldalfalán volt. (Leltár 9.) A nyolc ablakból a szentély jobb oldalfalán kettő, a hajó ugyanezen az oldalán három, másik kettő a főhomlokzaton volt. A nyolcadik a folyó felőli oldalon a vár felé nézett. Ezek szélessége és magassága egyforma, és arányos az épülettel, kivéve a nyolcadikat, amely a többinél kisebb. (Leltár 10.) 145