Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Misóczki Lajos: Az észak-magyarországi vendégforgalom a XVII. századig

A fürdők vendégforgalmát növelték a vizek tudós ismertetőinek, vegyelemzőinek szakkönyvei. E téren Werhner munkásságát folytatta Thomas Jordanus,

65 Jeremiás Scholtz

66 és Joannes Petricus.

67 AXVII-XVIII. század fordulóján a forrásokról, gyógyvizekről és a fürdőkről szerzett és leírt ismeretekkel, így a gyógyító erejükkel is a nagyszombati jezsuita tanár, Szentiványi Márton foglalkozott:

68 „Pöstyén(i)... meleg források... (a) gyógyíthatatlan betegségek ellen is hatásosak". A növekvő forgalmú bajmóci fürdőt gr. Pálffy Pál nádor „tetszetősre és kényelmesre" kényszerült átépíttetni; Stubnya fürdőhöz egy patak hideg vizet hoz a „fürdőzők nagy örömére". Körmöcbánya és Selmecbánya környékén nemcsak „maguk a vizek gyógyhatásúak, hanem iszapjuk is".

69 A fürdőszokásokat, sőt még a fürdők időszakos forgalmát is a naptárak javaslatai észlelhetően befolyásolták. Az 1582. évi galgóci naptár havonkénti tanácsokat közölt. Az 1583. évi bártfai naptár a „jó gőz föredés" napjait sorolta fel. Az 1613. évi nagyszombati és az 1621. évi bártfai naptár különösen a márciusi fürdést tanácsolta: „Goz feredő most igen használ, tudok. "

10 A 'fürdőjárást', társasági életet visszavetették az időnként megjelenő járványok. „(Azért) tiltatik a közönséges förödő, hogy ne talán az emberek egybe gyűlvén egyik a másiktól inficiáltassék (fertőztessék - M. L.), és így... nevekedgyék az dögletesség" - írta Weber János eperjesi gyógyszerész.

71 Országismertetők, utazási emlékek Mind a hazai, mind a külföldi szerzők országismertetői bőven foglalkoztak a Felvidékkel. Volt, amelyet már a kortárs utazók is felhasználhattak, más írások alapján csupán következtethetünk, az utazni vágyók mennyire ismerték ezt az országrészt is. Kiemelkedik Oláh Miklós: Magyarország leírása című munkája.

72 II. Lajosnak, utána Mária királynénak volt a titkára, aki alaposan ismerte a három 65 Commentariolus de aquis mediocatis Moraviae (Frankfurt, 1580) a szomszédos morvaországi fürdőkről. 66 A soproni birodalomban (birtokon - M. L.) lévő Balffi feredő mérsékletes állapotja... (Csepreg, 1631). 67 De rusbachiensibus ot leukoviensibus thermis in Schepusio (1636) a szepesi fürdőkről. Jorda. 68 WACZULIK Margit 1984. 394-401. Hivatkozik: Szentiványi Márton Curiosiora et selectiora Variarum Scientiarum miscellaneae I—III. (Tyrnavia, 1689-1702/1709). 69 Uo., 397-399. 70 Századok, 1891. IV., 290-291. Schwarz Ignác: A fürdők történetéhez Magyarországon I. Mesterséges fürdők. 71 Uo., 296. Hivatkozik: Weber János Amuletum, azaz rövid és szükséges oktatás a döghalálról (Bártfa, 1645). 72 SZAMOTA István 1891. 518-555. Hivatkozik: Nicolaus Oláh Hungária, (sive de originibus gentis, regionis situ divisione, habitu, atque opportunitatibus). Brüsszel, 1536. Bél Mátyás Pozsonyban, 1735-ben tette közzé. 603