Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Flórián Mária: Vágó Pál illusztrációi az „Osztrák–Magyar Monarchia Írásban és Képben” kötetiben

1. Vágó Pál kapcsolata a paraszti élettel és az OMMIKkal VÁGÓ 1853-ban, Jászapátiban, „törzsökös jászsági nemes családból" született,

4 és mint festő sem tudott elszakadni a jász identitásától és annak megtestesítőjétől, a jász huszártól:

5 a huszárok, a lovasok, a katonák történeti festményeinek visszatérő alakjai. Ahol a „magyar vidéki élet világában felnőtt,"

6 a jászsági táj, a jász gazdaparaszti környezet is befolyásolta érdeklődési körét. Első elismerésben részesült festménye, a Jár a baba, egy parasztcsalád örömét mutatja gyermekük első léptei láttán, A menekültek

1 című festményén pedig a cári pogromok elől Magyarországra menekült, egykor jómódban élő lengyel családot befogadó jász parasztcsaládot ábrázolja, népviseletben. VÁGÓ Pál

8 1877-ben, a müncheni Akadémián az Alföld festőjének, WAGNER Sándornak majd BENCZÚR Gyulának is tanítványa volt. GERŐ Ödön szerint „ a jászsági fiú csak kint, Münchenben, Wagner Sándor műtermében eszmélt rá régi környezetére, a magyar tájra, az Alföld jelenségeire." Az 1880-1890-as években volt a legnépszerűbb,

9 az 1900-as párizsi világkiállításon is fontos szerepet kapott,

10 és ezekben az években vett részt az OMMIK köteteinek illusztrálásában is. Az 1867-es kiegyezést követően Ferenc József a „néptörzsek" közötti béke előmozdítására törekedett. Ennek az elvárásnak felelt meg a Monarchia jövendő uralkodójának terve, a Rudolf trónörökös által kezdeményezett OMMIK.

11 Az OMMIK 4 Apja, tordai és literati VÁGÓ Ignác jászkapitány, jómódú földbirtokos volt, így VÁGÓ Pált (1853-1928) már gyermekkorától átitatta a nemesi múltra és a redemptiora visszavezethető jász büszkeség. A jászkapitány ősöktől örökölt „magyar virtus" miatt, nevezte el VÁGÓ Pált LYKA Károly (1928a és 1928b) a „virtus festőjének". 5 A korabeli nemesi társadalmi környezet megkívánta, hogy a leendő hivatali előmenetelhez nélkülözhetetlen jogi végzettséget megszerezze, de VÁGÓ Pál már fiatalon rájött, hogy nem neki való a jogi pálya. Kedvező anyagi hátterének köszönhetően rajzolni, festeni tanulhatott: Budán, Besztercebányán, Eperjesen tanult, jogi tanulmányait Budapesten végezte. 6 FARKAS Zoltán 1928. 707. 7 VÁGÓ Pál Menekültek с képet 1882-ben küldte el egy pesti kiállításra, 1888-ban a bécsi kiállításon is szerepelt. (SINKÓ Katalin 1995. 365.) - Itt köszönöm meg SINKÓ Katalinnak a tanulmány megírásához nyújtott segítségét. 8 GERŐ Ödön 1929. 74. - WAGNERtől, aki műtermet is biztosított számára, a lovak, az állatok festését és a mozgás, a dinamizmus szépségét, BENCZÚRtól az alakok, az aktok megrajzolását és a pompa érzékeltetését tanulta el. 188l-l884-ig, párizsi tanulmányai idején, az impesszionizmus hatása alá került. 9 Vasárnapi Újság 1889. 87. 10 1900-ban, a párizsi kiállítás magyar pavilonjában festette meg A huszárság történetéi, a „magyar huszárság apotheózisát". 11 Die Österreichisch-Ungarische Monarchie in Wort und Bild (I-XXIV. 1884-1902. Wien), illetve az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képben (I-XXI. 1884-1901. Budapest), amit OMMIKnak szoktak rövidíteni. 92