Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Ujváry Zoltán: Egy tudós egri pap értekezése a proverbiumokról. Szvorényi József (1816–1892)

leányt, akinek nem volt piros csizmája. A piros-karmazsin csizma a leányok büsz­kesége volt. Figyelemre méltó adatokat említ a jezsuita rendbe felvett ifjak leve­tett világi öltözetéről. A jegyzékbe vett viseletdarabok között 1712-ben tizenegy jelentkező közül nyolcnak sárga, egynek piros,.kettőnek fekete, 1722-ben nyolc közül négynek piros, kettőnek sárga, kettőnek fekete csizmája volt. * Szvorényi bemutatott értekezései folklór és nyelvtudományi munkának egyaránt tekinthető. Bevezetésképpen említettük Tolnai méltatását, amelyben kiemeli Szvorényi érdemeit a szóláskutatásban. O. Nagy Gábor bár erős kritikai megjegyzése­ket tesz, végső konklúzióként Tolnai megállapításához igazodik: Szvorényinek mégis alapvető érdemei vannak mint a magyar parömiológiai kutatás megindítójának. О vizsgálja és jellemzi irodalmunkban elsőnek a közmondásokat mind tartalmi, mind pe­dig formai szempontból, és ő mutat rá először konkrét példák kapcsán arra, hogy szá­mos szókapcsolat eredetének, keletkezésének a megfejtéséhez művelődéstörténeti és néprajzi ismeretek segítik hozzá a kutatókat. Olyan kezdeményezés ez, amely majd a XX. század első felében dolgozó kutatók munkásságát alapozza meg és készíti elő. Amit pedig a frazeológiai egységek stilisztikai és verstani jellemvonásairól ír, csaknem kivétel nélkül olyan megállapítás, amely még manapság is megállja a helyét. Ehhez hozzátehetjük, hogy folklorisztikai tekintetben is jelentős az érdeme. A prover­biumokat olyan népi produktumoknak tekinti, amelyek a magyar nyelvet beszélők nemzeti kincse és amelyekben néprajzi, művelődéstörténeti emlékek rejlenek. Idézett példáinak jelentős része mögött olyan ismeret áll, amelyet - többször hivatkozva Fel­ső-Magyarországra - minden bizonnyal magával vitt falusi - palóc-barkó - közössé­géből. A tanulmányaiban közölt néprajzi adalékok nemcsak egy-egy proverbium jelen­tésmagyarázatát világítják meg, hanem hasznos folklór forrásul is szolgálnak. A folk­lórkutatás történetében a szabadságharc előtti, az 1847. évi tanulmánya alapján (későb­bi, századvégi munkája az előző részletesebb kifejtése) a XIX. század első felében te­vékenykedő népi-nemzeti irányultságú értelmiség jelentős képviselői közé tartozik. JEGYZETEK Szvorényi József két tanulmánya: 1. A' közmondások és példabeszédek szelleme és vegyes elemeiről'. In: Ma­gyar Akadémiai Értesítő 1847-ről. 239-257. 2. A magyar nép eszejárása és eszmeköre, közmondásaiban s egyéb elmemű­veiben elétüntetve. In: Cisterci rend egri kath. Főgymnasiumának értesí­tője az 1888-89. iskolai évről. 1889. 3-61. Eger. 472

Next

/
Oldalképek
Tartalom