Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Bődi Erzsébet: A szatmári svábok sajátosságai a táplálkozáskultúra terén

Bődi Erzsébet A SZATMÁRI SVÁBOK SAJÁTOSSÁGAI A TÁPLÁLKOZÁSKULTÚRA TERÉN A történelmi Szatmár vármegyében 1712 és 1838 között összesen 31, jórészt elnéptelenedett településre irányítottak, illetve fogadtak be szülőföldjüket önként elhagyó sváb családokat. A svábok betelepítése a szatmári tájra szervezetten zajlott,

1 előre átgondolt módon, nélkülözhetetlen részfeladatok végrehajtásával.

2 A sikeres telepítési tett a megyét birtokló gróf Károlyi családhoz kapcsolódott. A svábok betelepítését gróf Károlyi Sándor

3 (1669-1743) indította el, akinek szépunokái - István (1797-1881), Lajos (1799-1863) és György (1802-1877) - fejezték be a XIX. század negyedik évtizedének küszöbén.

4 A nagy telepítési vállalkozás elérte célját. A Rákóczi-szabadságharcban, az éhínség és a ragályos pestis miatt elpusztult, elnéptelenedett települések jó részét szorgalmas emberekkel népesítették be. Az idegenek új munkamorállal, dolgos mezőgazdasági munkaerővel a vidék gazdasági életét a velük jövő kézművesekkel együtt sokszínűvé, a termelékenység növelésével dinamikussá tették. A svábok telepítéséből származó földesúri és központi hatalom jelentős gazdasági haszna mellett a katolikus vallást is elplántálták.

5 Minden településen római katolikus templomot építettek és számtalan szabadtéri szakrális kisemléket állítottak fel. Olyan, viszonylag nagy térségbe vezették be újra a katolikusságot, ahol eleddig a protestantizmus uralkodott. Mindezeken kívül a bécsi kormányszervek sem vették rossz néven, hogy a központtól távol, a szatmári vidékeken németül is beszélnek. Vonház István számításai szerint „... a telepítés 1 VONHÁZ István 1931.; ua. 1997. 2 GÉRESI Kálmán 1897. 3 KOVÁCS Ágnes 1988. 180-185. 4 GÉRESI Kálmán 1897. 5 Több feldolgozásban olvasható gróf Károlyi Sándornak feleségéhez, Barkóczi Krisztinának írt sora, mely szerint: „Meglátod Szívem, mint implantálom ezen praetextussal a religiót azon földre". VONHÁZ István 1997. 255.; KOVÁCS Ágnes 1988. 182. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2006. 29