Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Zábrátzky Éva: Történeti mondák Bakó Ferenc gyűjtéséből

buktatót rejt magában, nem lehet egyértelműen elhatárolni minden egyes monda hovatartozását. Az adatközlők összefüggő elbeszélései sokszor motívumokra bonthatók, külön-külön mondatípus csoportba sorolhatók. Például az alapítási mondákban vannak olyan részek, ami egyben helynévmagyarázat is. Ez átfedéseket okozhat. Én a történeti emlékeket a néphagyományban betöltött azonos szerepük alapján mondákkal egy sorban közlöm. Ezek a szövegek a magyar mondakincs szerves részét alkotják, mintegy kiegészítésül szolgálnak Heves megye folklórjához. A heves megyei történeti mondákból összefoglaló mű nem készült, jelentős gyűjtés nem folyt, csupán egy-egy elszórt szövegközlés jelent meg. A széles körű, 20 éven át tartó palóc kutatás is érintetlenül hagyta a történeti mondákat. Emberi létesítmények keletkezéséhez fűződő mondák A Csörsz-árokról szóló monda széles körben elterjedt, különböző változatokban. Első írásos említése 1559-ből származik, Székely István Krakkóban kiadott krónikájából. Azóta számos változata megjelent különböző gyűjteményekben, irodalmi művekben is megörökítették szépíróink. (Tompa Mihály 1846.; Jókai Mór 1969.)

10 A Néprajzi Lexikon szócikkében Dobos Ilona a Csörsz árok mondáját elsősorban a Jászsághoz köti' de elterjedtsége sokkal szélesebb, mint ez a terület, hiszen az árok vonala érinti Heves és Borsod megyét is.

11 Bél Mátyás Heves megye leírásában végighaladt a nevezetes árok vonalán, lejegyezte a mondát is: „ Van egy mese, amit a nép terjeszt, hogy ezt a sáncot az egykori Csers király vagy királynő ásatta mély árokkal, és a Tiszától egészen a Dunáig vezetett azért, hogy a folyót másfele vezetve innét oda gyorsabb legyen az út."

12 A Heves megye földrajzi nevei című kötetekben a gyűjtők 13 településről írják le, hogy az ott lakók ismerik ezt a földrajzi nevet a településükhöz kötődően. A Gyöngyösi járásban és Füzesabony környékén a Csesz-árka megnevezést használják. A 13 településből hétben maradt fenn a rejtélyes árokról szóló történeti monda.

13 Az árok keletkezéséről évszázadokon keresztül találgatások keringtek, eltérő vélemények alakultak ki. A legújabb régészeti kutatások alapján bebizonyosodott, hogy a Csörsz-árkot a szarmaták védelmére a rómaiak építették az i.sz. 4. században.

14 A Bakó által Tarnaleleszen gyűjtött változatban, több hevesi vál10 JÓKAI Mór 1969, TOMPA Mihály 1846. 11 DOBOS Ilona 1977. 537. 12 BÉL Mátyás 2001. 53. 13 Heves megye földrajzi nevei 1975-1988. 14 PÜSKI Anikó-SELMECZI László. 1996. 447-459. 316