Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Lőkös Péter: A Magyar avagy Erdélyi Simplicissimus mint történeti forrás?

auch Wein-Gebürge / und fruchtbaren Bäumen /schönen Orthe: im Thal ligenfast Meilwegs voneinander Städtlein / Märckt / Flecken und Dörffer / in lustiger und fruchtbarer Landschafft. "

35 Martin Zeiler így Egerről: „daß das Schloß allda in der Hevesiensischen Landschafft / bey einem Vorgebürg / so zum Theil von Felsen / zum Theil mit Weinreben / und fruchtbaren Bäumen besetzt / da / nemlich solches sich in das Thal herab ziehet / gelegen seye / und ein gegen Abend darunter liegende Stadt habe /so mit einem Wall / von Erden und Wasen gemacht / umbgeben / welche das Flüßlein Agrius mitten entzwey theile / und dem Ort / und gedachtem Thal / den Namen / (welchen sonst Bonfinius von den Agrianis, einem Illyrischen Volck / Andere anderswo herführen /) gebe / folgends durch etliche Bach ergrössert / in die Theissa / oder den Tibiscum, falle. Es seye nicht weit von der Stadt

/gegen Mittag/ein warmes Bad. [...] auch solches Wasser viel Getreyd-Mühlen / so wol im Winter / als im Sommer / zum Gebrauch der Stadt treibe. Ist eine weitläufftige und grosse Stadt. [...] Es liegen in der Nachbarschafft herumb / im Thal die Städtlein / oder Marcktflecken / Felnemetium, Tallia, und Maclarum: wie auch 3. Welsche Meil davon /der Marckt Gengiessum. "

36 Az egyezés nyilvánvaló. Témánk szempontjából azonban ennél is fontosabb Turóczi-Trostler Józsefnek az az észrevétele, hogy Simplicissimus „török fogságba esése s az egri rabszolgavásár az események gyors egymásra következésével feltűnő módon emlékeztet Wild Neue Reysbeschreibung-jára"

31 Speer regényének XXII. és XXIII. fejezetében meséli el Simplicissimus egri fogságának történetét: „ /...] Simplicissimus war gar gern ein Ungarischer Soldat /und hub an stattliche Profession in solchem Beruffzu machen/wie dann einer vor dem Erb-Feinde sein Leben seliger / als vor dem Christlichen Feinde enden kan; aber wie auf deß Simplicissimi jederzeit gehabtes Glück /gemeiniglich ein Unglück erfolget /so giengs hier auch / und einsmals als ich mit einem deutschen Metzker-Knecht auß dem Zipps bürtig / eine halbe Stund vor Onoth in ein Wäldichen spatziren gieng / nit mehr als nur einen Schakan jeder bey uns habende /kommen 3. Martalosen (das sind abtrünnige Christen/so zum Türeken gefallen) greiffen erstlich ihrer zween den Metkzer-Knecht an/schlagen ihme hinterwerts die Achselen gar meisterlich (weil ihre Gewohnheit) auß dem Gelencke / binden die Hände ihme hinten zusammen / und stecken ihm einen Stöpffel von Leinwad / und inwendigen Moß außgefüllt ins Maul / daß er nit schreyen kan / der dritte laufft mir nach/und als er mich nicht erlauffen kan /schmeist er mir seinen blossen Pallasch nach / und hat wenig gefehlt / daß er mir nit damit den Garauß gemacht / wann er mich troffen 35 SZYROCKI, Marian-GAJEK, Konrad 1973. 124. 36 ZEILER, Martinus 1664. 28-31. Zeiler művének magyar kiadása: Martinus ZEILER: A magyar királyság leírása, Szekszárd, 1997. Itt kell megemlítenünk, hogy Zeiler munkája szintén kompiláció: forrásai között szerepel például Bonfini, Istvánffy Miklós, Thuróczy János. A fent idézett leírást is Istvánffy Históriáé de rebus Ungaricis című művébó'l vette át: „Az a vár, hogy ezt se mellőzzük, Heves vármegyében fekszik egy hegyen, melynek egyik oldala sziklás, másik meg szőlővel és gyümölcsfákkal van beültetve. Ez az oldala völgyben végződik, az alján, nyugati irányban fekszik a város, melyet fából és pázsitból készült sánc vesz körül. A város közepén át folyik az Eger folyócska - a hely és a völgy ettől kapta nevét -, mely azután bővizű és ki nem apadó patakocskákkal növekedve, a Tiszába ömlik. Dél felé, nem messze, nagy bőségben meleg víz tör elő. [...] A folyócska azonkívül nagyon alkalmasan számos malmot hajt a város hasznára, nyáron is, meg télen is [...].[...] kiterjedésével és nagyságával még a legnagyobb helyekkel is felveszi a versenyt [...]. Istvánffy 1962. 267. 37 TURÓCZI-TROSTLER József 1915. 191. 368