Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Lőkös Péter: A Magyar avagy Erdélyi Simplicissimus mint történeti forrás?

Simplicissimus (Ungarischer oder Dacianischer Simplicissimus), 1683), a Türkischer Vagant (1683) es a Simplicianischer Lustig-Politischer Haspel-Hanß (1684).

5 A Magyar avagy erdélyi Simplicissimus című regényének cselekménye hozzávetőleg 1650 és 1661 között játszódik, folytatása, a Türkischer Vagant pedig 1661 és 1664 között. Ha összehasonlítjuk ezeket az adatokat Daniel Speer életével, akkor rögtön kitűnik, hogy Speer életének pont erről a 14 évéről nem állnak rendelkezésre levéltári adatok. Mindebből arra következtethetünk, hogy Speer ezt az időszakot - vagy ennek az időszaknak egy részét - valóban Magyarországon, Erdélyben illetve Törökországban tölthette.

6 A regénynek a maga korában nagy sikere volt, s bár német földön a robinzonádok elterjedése miatt idővel háttérbe szorult, Magyarországon nem merült teljesen feledésbe. Mollay Károly 1958-ban megjelent tanulmányában hívta fel a figyelmet Wagner Károlyra, aki 1774-ben a regény XI-XIV. és XVII. fejezetét Hungarici, seu Daciani Simplicissimi peregrinatio Scepusiensis címen a Szepességre vonatkozó történeti források között nyomtatta le.

7 A regény egyik legkorábbi hazai méltatója, Groch Román, 1880-ban megjelent terjedelmes tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy a főszereplő élményei azonosak a szerzőével, azaz a művet autobiografikus írásnak tartja.

8 „Afősúly a leíráson s festésen fekszik, miért is a két munka művelődés-történészek, néprajzolók (ethnographok), sőt regényírók (Jókai) számára valóságos bánya s kútforrás, hű képét adván a XVII. század állapotainak. A hős élményei azonban ezen rajzokkal semmiféle összeköttetésben nincsenek; a sokszor mesterileg rajzolt vázlatok ezen s azon népek felől, ezen s azon város vagy ország felől nem azon célból Írattak, hogy hősünk élményeit közelebbről megvilágítsák s benső világát könnyebben felfoghatóvá s érthetővé tegyék, hanem csak azért, hogy tudjuk, miszerint Simplex itt s amott tartózkodott, ezt s amazt látta vagy hallotta. E munkák tehát nem regények, hanem föld- s néprajzi, vagy művelődés-történeti munkák, útikönyvek, hol a hős tarka kalandjai körül a népek, országok stb. festései csoportosulnak [...], naplók, melyek a születés adataival kezdődnek s bennünket szárazan értesítenek az egyes eseményekről, annélkül hogy ama lelkihangulatról szólnának, melynek alapján benső világunk napfényre jő, s mely egy napló elmaradhatatlan részét képezi. A picári írásművekhez tehát e két munka legfeljebb az «estilo picaresco» alapján tartozik, a melyben irva vannak. "

9 A következő lapon Groch még azt is megállapítja, hogy a Magyar Simplicissimus szerzője „idegen, encykl. művekből kivett idézeteknek (a sz- irást levonva) semmi nyoma s értésünkre sem adja, hogy azokat valamikor használta volna. "

10 Vagyis Groch szerint a mű (és folytatása) nem pikareszk regény, hanem útleírás, napló. Itt kell megjegyeznünk, hogy Jókai is, akinek Szép Mikhál című regénye a Magyar Simplicissimus egyik epizódján alapul, a művet nem regénynek, hanem naplónak tekintette." 5 Tervezett egy negyedik regényt is Wunderlicher Glücks-Sucher címmel, de nem tudjuk, hogy ez megjelent-e. Ld. MOSER, Hans Joachim 1933. 302. írt továbbá három „zenei regényt" és politikai röpiratokat is. Ld. MOSER, Hans Joachim 1933. 294. 6 Ma már senki sem vitatja, hogy Speer valóban járt ezeken a helyeken. Vö. GAJEK, Konrád 1967. 282. 7 MOLLAY Károly 1958. 663. 8 GROCH Román 1880. 394. 9 Uo. 498. 10 Uo. 499. 11 JÓKAI Mór 1964. 308. A Magyar Simplicissimus hatása egyébként Jókai A kassai bíró című novelláján is érezhető', de Kölcsey Ferenc A kárpáti kincstár című novellájának is a Magyar Simplicissimus a forrása. Vö. uo. 324 és 348. 364