Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)
Csiffáry Gergely: Az 1552-es egri várvédő hősök névsora, sorsuk és az „egri név”
1553-1555 közt Egerben szolgált öt lovas tisztként. 142 Egyes adatok szerint 1567-ig katonáskodott Egerben, később a Gömör megyei Krasznahorka várának a kapitánya lett. 143 A család első ismert őse Bay Barnabás 1453 táján Nógrád vármegyéből áttelepült Bereg vármegyébe. Feltehetően az apja volt az a Bay Ignác, aki 1540-ben címeres levelet nyert az uralkodótól. A családtörténeti irodalom szerint 1565-ben a Szatmár megyei Erdőd várát védte, mint királyi várkapitány, amikor Hasszán temesvári beglerbég ostromolta az erősséget. Bay Ferenc e harcok során meg is sebesült. A történethez hozzátartozik, hogy az erdődi vár ostroma idején meghalt előbb Lőwenberg parancsnok, majd az ő utódja Gyóni kapitány is elesett, s ekkor a várvédelem terhe Bayra hárult, aki Schwendi Lázártól kért gyalogsági segítséget. Végül is a vár német őrségének az árulása miatt kapituláltak a várvédők. A katonákat hitszegő módón mind felkoncolta a török. Schwendi főkapitány Bay Ferenc az életben maradását, és Zeleméri László kiszabadulását János Zsigmond erdélyi fejedelem csak hosszas utánjárással érték el a töröknél. 144 1566 elején Schwendi Lázár utasítására Gyulára utazott, hogy felmérje a vár felszerelését és élelmezését egy várható ostrom idejére. 1566 áprilisában elkészítette azt a jegyzéket, amelyben felsorolja a szükséges tennivalókat. 145 1567-ben pedig Bay Ferenc a Szapolyai Jánoshoz átpártolt Bebek családtól elfoglalt Krasznahorka várának a királyi kapitánya lett. Bay erőszakkal elfoglalta Rozsnyó város erdejét, s azt a krasznahorkai váruradalomhoz csatolta. A város segítségért I. Ferdinánd királyhoz fordult. Az uralkodó Baynak küldött leiratában így figyelmeztette az erőszakoskodó kapitányt: „a jó katonasághoz a törvények megfigyelése is hozzá illő. " Mégsem veszthette el Bay Ferenc az uralkodóház bizalmát, mert 1570-ben az egri hőst a már tekintélyes Munkács várának parancsnokává nevezték ki. Itteni működése során is többször összetűzésbe került a város polgáraival. 146 1570-ben a Bereg vármegyei jegyzőkönyv adatai szerint comesnek nevezték, s e minőségében ellátta a megye főispáni tisztét is. 147 Más adatok szerint 1571-ben a korábbi várkapitány, Lugosi Luka János halála után nevezték ki várparancsnoknak az 1567-től királyi kézen lévő erősséghez. 148 1598-ban még élt, s ekkor a Nógrád megyei Csákányházának volt a birtokosa. 149 31. Веке Antal gyalogos alkapitány Bornemissza Gergely egyik alkapitányaként harcolt Egerben, s itt szolgált még 1553. április 7-én is. 150 32. " \Bereczky Gergely szolga Vajda János lovas tiszt szolgáját Bereczky Gergelyt, puskával ölték meg, s Mészáros Jakab özvegye, Erzsébet asszony könyörög segélyért a királynál, a harcokban elvesztett fia miatt. Javasolják, hogy 6 frt értékű sót és egy öltözet ruhát kapjon. 151 142 SUGÁR István 1984. 52. 143 BOROVSZKY Samu 1900. 512. 144 BAY Hona 1903. 60-61. 145 KARÁCSONYI János 1897. 91-92. 146 BAY Ilona 1889. 171.; Magyar Nemzetségi Zsebkönyv 1905. 1. 56. 147 BAY Ilona 1903.61. 148 SOÓS Elemér 1910. 432. 149 BOROVSZKY Samu 1911. 24. 150 TT. 1888. 395. 151 ТТ. 1888. 398.; SUGÁR István 1993. 215. 268
