Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

H. Szilasi Ágota: Az egri vár és hősei a képzőművészetben

álasan, karddal az oldalán. A póz beállításánál pedig alapul vette a Pesti Divatlapban Barabás Miklós, illetve mások által is gyakran készített színházi szerepképeket. A nagy sikerű nemzeti drámák még nagyobb sikerű hőseinek ábrázolásai igen divatosak és lelkesítők voltak: Bartha János, mint Zrínyi Miklós, vagy éppen id. Lendvay Márton, mint Bánk bán.

22 Kubinyi és Vahot könyvében még egy Kovács Mihály rajz litografált változatajelent meg, mely Eger város hírességei-t ábrázolja, s melynek felső ideál-portérja szintén Dobót ábrázolja a szokásos metszet-arcképek formájában. Valószínűleg e litográfia szolgált alapjául annak az iskolai tankönyvből származó képmásnak, melynek keltezését és pontos forrásár sajnos nem tudjuk, de múzeumi gyűjteményünkben megtalálható. A következő mű is Vahot Imre nevéhez fűződik.

23 A Vizkeleti Béla által rajzolt és Franz Kollarz által litografált műlapot ő tervezte, mint a „Napkelet" szerkesztő tulajdonosa a folyóirat Magyar történelmi képcsarnok sorozatának negyedik ajándék múlapjaként. Forrásként használta Vörösmarty Mihály 1827-ben írt Eger című hőskölteményét, Zalár József Dobó és az egri nők és Pajer Antal Egri asszonyok című verseit, Jókai Mór 1854-es leírását, illetve Horváth Mihály 1842-46-os történeti munkájának sorait. Előzményként szolgálhatott Kiss Bálint két évvel korábban kiadott kőrajza, amely szintén sokalakos csataképként mutatta be az eseményeket. A Vahot-féle kép az ostrom minden jeles résztvevőjét és fontos eseményét egybesűríti, melyért Székely Bertalan el is ítéli Cséka Károly egri rajztanárhoz írt levelében, s elrettentő példaként hozza fel a mindent-megfesteni-akarás negatív kényszerképeként.

24 Háttérben a csonka tornyú gótikus templom magasodik, s előtte a kép középpontjától kicsit balra Dobó alakja emelkedik a harcolók fölé: lovon ül, kezében feltartott kard, mellette egy zászló. Előtte Bornemisza Gergely szerez vissza egy másik a zászlót. Ezen a kompozíción is kiemelt szerepet kap a sebesült férjéttől a kardot átvevő nő, aki a hagyomány szerint azonos Dobó Katicával. Ő és Dobó alkotják a kép eszmei középpontját. Tőlük jobbra Homonnai Gáborné zúdít forró vizet a fölfelé kapaszkodó törökök nyakába. De a kődobáló nő sem hiányzik a kompozícióból, csak nem kap olyan kiemelt szerepet, mint például a szintén a század közepén készült Janet-Lange, Ange Louis (1815-1872) után Trichon által sokszorosított egri ütközetet ábrázoló litográfián.

25 Egészen a kép bal oldalára kiszorulva, a törökfejes koporsó alatt küzd, mely koporsó mind Jókai, mind Horváth Mihály írásában megtalálható. A műlap sikerét bizonyítja, hogy az 22 Például: MM 1830-1870.1981. 275.kép 23 Vizkelety Béla (1825-1864) által rajzolt és Franz Kollarz által litografált (1829-1894): Eger várának hősi megvédése című műlapról van szó. 24 Székely Bertalan levele az „Egri nők"-ről. Szabad Művészet, 1954. VIII. 227-229. Országos Levéltár 358/939. Ernst gyűjtemény 3832 alapján. 25 MNG TKCs Ltsz: T.2480.; BARCSAY AMANT Zoltán 1938. 293