Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

H. Szilasi Ágota: Az egri vár és hősei a képzőművészetben

venciója, tartalma tőle származik.

12 így lehetett ez az 1825/3-as számban megjelent, A' Magyar Amazon című képes tábla esetében is, melyet Horváth Endre: Borbély Helena A' Magyar Amazon című verséhez készíttetett Kisfaludy Michael Hofmann metszővel.

13 A metszeten az ostromlott, égő vár előtt csinos, biedermeier ruhába öltözött, elszánt tekintetű asszony tör előre kivont karddal, aki miután elvesztette férjét, maga is szembe szállt a törökkel. Páncélos vitézek követik. - Kisfaludy e rajzával egy általános hőstípust, a „törökkel szembeszálló asszony" figuráját kívánta képpé formálni és a korszak művészetében meghonosítani. Ebben az értelemben valamennyi őt követő megfogalmazásnak, így a téma legszebb művének tartott Székely Bertalan Egri nők című festménynek is előképéül szolgált.

14 A divatlapok tehát nem elsősorban az aktuális öltözködéssel kapcsolatban adtak tanácsokat, sokkal fontosabbnak tartották a nemzeti témák közvetítését elsősorban a női olvasók felé, abban bízva, hogy általuk ez az érzület jobban beépül az emberek lelkébe. Az írások és a képek azt sugallták, hogy a magyar nő - férfiakkal vetekedő bátorsággal - minden időben kész volt feláldozni magát nem csak a családjáért, hanem elsősorban családján keresztül a hazájáért is. Sorsukból azonban az is kiolvasható, hogy a társadalom ezt a hősiességet, áldozatkészséget igazi mártíromságnak tekintette. Ez a szerepvállalás a szabadságharc után még fontosabbá vált, hiszen az asszonyok által összetartott család a passzív rezisztencia idején a személyes autonómia megőrzésének, a társadalmi s egyben nemzeti megújulás szinte egyetlen helyszínének bizonyult. A divatlapok olvasói Jókai Mór, Horváth Mihály, Szalay László vagy Kőváry László históriai munkáiból ismerhették meg e magasztos női mintaképek életét. E tendencia eredményeként jelent meg 1861-ben a Magyar Nők Evkönyve, melyben az „amazonként harcoló" egri hősnő Homonnai Gáborné - aki természetesen csak kitalált személy volt - a királynék és nemes asszonyok csoportjában tűnt fel. Egy Grund Vilmos készítette, Szinay István által az 1860-as években kiadott műlapon pedig Dobó Klára felirattal (másutt Katicának nevezik) jelenik meg fiatalon, páncélba öltözve az egri harcok legendás hősnője.

15 A folyóiratok és a mellékletükként általában évente megjelenő műlapok előfizetésével a művészet fogyasztóivá és egyben pártolóivá is váltak a nők. Vahot Imre 1855-ben megjelent írásában a hazafias hölgy jellemvonásaként említi, hogy „jelesebb nagy művészeinknél oly képeket rendel meg, melyek fönségesek, lélekemelők, főleg történeti tárgyakat tüntetnek fel. "

16 Ennek, a később általánosan el12 VAYERNÉ ZIBOLEN Ágnes 1967.159. 13 и.о. 14 MM 1780-1830. 1980.247. Ezt a katalógustételt Galavics Géza írta. 15 Történelmünk kiváló nőalakjai 1860-as évek. papír, kőrajz 60,5x84,9 cm. MNM TKCs 55.675. in.: Történelem... 2000.X-28. 16 E dolgozatrész a Történelem 2000. 567-597. gondolataira épített. 290