Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)
Löffler Erzsébet: Egyházi gyűjtemények és múzeumok Heves megyében
A gyűjtemény 43 ötvösművet őriz, melyek közül 12 középkori eredetű liturgikus tárgy, és amelyeknek nemcsak Gyöngyösre kerülése, hanem fennmaradása is csodaszámba megy. A tárgyak nyilvánvalóan nem Gyöngyösön készültek, és a település mezővárosi jellege nem indokolja ottani használatukat sem. Az is a véletlen műve lehet, hogy a török hódoltság és a többször tűzvész által sújtott Gyöngyösön ezek az egészen reprezentatív műtárgyak egyáltalán megmaradtak. Ami egykori használati helyüket illeti, Gyöngyös valamennyi temploma szóba jön, tehát a Szent Bertalan plébániatemplom, a ferencesek temploma, a jezsuiták Szent Orbán temploma és a Szent Erzsébet templom egyaránt. 7 Gyöngyös középkori társadalmában rendkívül fontos szerepet játszottak az iparosok, akik céhekbe tömörültek. Minden egyes céh oltárt tartott fenn a város valamelyik templomában, amely oltárt az illető céh védőszentjének tiszteletére emelték. A céhek ilyen irányú tevékenységét a nagyszámban működő vallásos társulatok egészítették ki. Az oltáralapításról szóló okmányok, illetve a céhes iratok minden esetben említést tesznek arról, hogy az oltár teljes felszerelését a céh biztosította. 8 A XVI-XVII. század fordulóján a tehetős iparosok által fenntartott oltáregyesületek valósággal versengtek oltáraik szépségét, illetve felszereltségét tekintve, így a kincstár fő csoportját képező filigrános - bőrtűs kelyhek minden kétséget kizárólag ugyanabból a műhelyből származnak, hasonló ízlés és azonos indítékok alapján, és valamennyi 1500 és 1510 közé datálható (filigrán: díszítésre használt igen vékony sodrott drótszál, bőrtü: egyedileg felforrasztott granulált fémgolyócska). A műkincsek egy részének Gyöngyösre kerülésében fontos szerepet játszottak az 1633-ban Nagyszombatból Gyöngyösre települt jezsuiták is. 9 A gyűjtemény az alábbi tárgyakból áll: 23 db. kehely, 5 úrmutató, 4 pacificale (talpas kereszt), 3 cibórium (fedeles kehely) 2 ereklyetartó, 2 ereklyetartó kereszt, 2 füstölő, 1 viaticum (úti) szelence, és 1 pásztorbot feje. 10 Az Egri Főegyházmegye által fenntartott harmadik közgyűjtemény, mely területileg Heves megyében található, az Érseki Gyűjteményi Központ, mely magában foglalja a Főegyházmegye múzeumát és levéltárát. A közös intézményben való működtetésnek gyakorlati okai vannak, mindkettő viszonylag kis gyűjtemény, és egyazon épületben is nyertek elhelyezést. A levéltárra csak rövidebb utalást tennék, hiszen speciális közgyűjtemény, mely azonban nem felel meg azoknak a kritériumoknak, melyek alapján a magyar múzeumügy jubileumának ünneplésekor kiemelt figyelemre tarthatna számot. Az Érseki Levéltár állományának jelentős része, nevezetesen az Egri Érsekség Gazdasági Levéltá7 HÉJJNÉ DÉTÁRI Angéla 1992. 66. 8 LÉNÁRT Andor 1984. 257. 9 HÉJJNÉ DÉTÁRI Angéla 1992. 69-70. 10 NAGY Lajos 1992. 72-73 és 81. 78
