Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

B. Gál Edit: A tiszaabádi uradalom 1835. évi levéltára. Forrásismertetés

Széchenyi István irányításával kezdődött el a Tisza-szabályozás. Az abádi részeknél is átvágták a kanyarulatot, s így a két falu kb. 3 km-re került a főágtól. Megszűnt a szalóki híd, és megszűnt az abádi rév. Ezzel a települések addig is gyér forgalma még inkább csökkent, s kiestek az addig igen nagy fontosságú vízi útból is. A tisza-abádi uradalom és az Orczy család Hogyan és mi módon - vásárlás vagy adományozás révén - kerülnek e települések az Orczyak birtokába, nem tudjuk. Tény azonban, hogy Orczy István 1736-os végrendeletében már Abád 1/4-vei rendelkezik, míg 1742-ben magáénak mondja Tomaj pusztát is épületekkel és majorsággal egyetemben. Egyes helytörténeti irodalmak szerint a főúr az addig birtokos Pap családtól szerzi meg az abádi részeket. Ugyanezen irodalom szerint 1740-ben Orczy István 44 német családot telepít Szalókra.

18 Végrendeleteiben azonban Szalók helység még egyáltalán nem szerepelt. Fia, báró Orczy Lőrinc 1767-ben Abád és Tomaj feléért, Taskonyért, valamint Szalók 3/4, Bura 1/4 részéért és Bánhalmáért összesen 160000 forintot fizetett gróf Forgách Jánosnak és Zsigmondnak. így az 1780-as évekre mindhárom település 3/4 része a család birtokába került.

19 Mint földesúr ő építteti az 1780-as években az abádi református templomot.

20 Halála után idősebbik fia, József örökli az uradalmat, majd 1819 után a tarnaörsi-ág „alapítójának", Lászlónak jut a három település.

21 1860 körül a család eladja a szalóki és tomaji részeket Wodianer Mór bankárnak. Az uradalom 1835-ös leltára

22 Báró Orczy László kérésére 1835-ben az uradalomban lévő valós birtokok mind belső, mind külső telkeit, valamint a hozzájuk tartozó appertinentiákat felmérték. A jövedelmezőség kiszámításánál hat esztendő számadásainak középértékét vették alapul, s ebből levonták a felmerülő költségeket. Mind az uradalmi, mind a hasznot hozó épületeket mesteremberekkel becsültették fel, s határozták meg értékét. Az uradalmi térképek szerint Tisza-Abád határa 7788 Уг hold (1200 négyszögölekkel számítva), Tisza-Szalóké 9768 Уг hold, Tomaj pusztáé 8684 hold, összesen tehát 23241 hold. Távolságuk Debrecentől hét, Miskolctól nyolc, Egertől hat és Gyöngyöstől hét óra járás. Terményeiket leginkább ezen piacközpontokban tudták értékesíteni. Az 1800-as évek első felében Tisza-Abád és Tisza-Szalók már csaknem teljesen összeépült. „Melly nevezett Helységek térségei egymáshoz összve feküsznek ugyan, de mégis határjelekkel egymástul minden határbeli villongás nélkül különböztetnek, sőt a Közbirtokosságnak 17 GÁL Edit B. 1993.23. 18 ABÁDSZALÓK ... 1961. 54. 19 GÁL Edit B. 2000. 74. 20ABÁDSZALÓK... 1961. 69. 21 GÁL Edit B. 2000. 77, 80. 22 HML IV-1/1 7. dob. Báró Orczy László Heves megyei jószágainak leltára. Tisza-abádi uradalom 22-69 257