Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

B. Gál Edit: A tiszaabádi uradalom 1835. évi levéltára. Forrásismertetés

В. Gál Edit A TISZA-ABÁDI URADALOM 1835. ÉVI LELTÁRA Forrásismertetés A Heves megyei Levéltár IV. fondjában található Báró Orczy László Heves megyei javainak 1835-ben készült leltára

1

. Az összeírást maga a földesúr kérte, bizonyítandó, hogy ősi birtokainak értéke fedezi az ellene betáblázott adósságokat. A leltár a hevesi, átányi és hatrongyosi javakon kívül az évi kb. 69000 Ft jövedelmet hozó tisza-abádi uradalmat is lajstormba veszi. A tanulmányt tulajdonképpen forrásközlésnek szánom, amely lépésről-lépésre haladva bemutatja egy jól működő domínium gazdasági egységeit, és képet ad a XIX. századi földesúri bevételekről. A települések történetének rövid áttekintése Az uradalom helységei Tisza-Abád, Tisza-Szalók és Tomaj a Közép-Tisza vidékén, a folyó bal partján fekszenek egymás szomszédságában. XIII. századi oklevelek az abádi rév birtoklásáról, illetve a Tomaj és Szalók nemzetség közötti határ kijelöléséről számolnak be

2

. A XVI. században készült dézsmajegyzékek szerint még mindhárom település lakott. 1548-ban Tisza-Abádon 41, Tisza-Szalókon 18, míg Tomajon (Tomajmonostor) 28 adózó jobbágyfőt írtak össze

3

. A hódoltsági időszakban, de különösen a felszabadító háborúk idején a lakosság elmenekült a falvakból, s vagy nagyobb településeken, vagy a Tisza mocsárral körülvett szigetein húzta meg magát. Az 1686. évi összeírásban Abád már csak Vi Szalók l

A , Tomaj pedig -„totaliter combusta" azaz teljesen felégetve megjegyzéssel - 1 portával szerepelt

4

. A visszatelepülés nagyon lassan zajlott. Az 1715-ös országos összeírásban pl. Abád még nem szerepel a lakott helyek között, 1720-ban viszont már 36 jobbágycsaládot vettek számba

5

. Bél Mátyás még 1735-ben is így látja ezt a vidéket: „Régen nagyon sűrű népesség lakta ezt a tájat. Ma pedig egy mérföld körzetben is három, négy vagy még több elpusztult falu romjait látod, templomából csak a falak meredeznek az égnek. "

6 Tomaj puszta földje termékeny, sarjúnak, gabonának alkalmas. Abád és Szalók talaja tűrhető, de a népesség kevés és sze1 Köszönöm Csiffáry Gergelynek, hogy felhívta figyelmemet erre az összeírásra. 2 BENEDEK Gyula - ZÁDORNÉ Zsoldos Mária 1998. 195. 3 DÉZSMAJEGYZÉKEK I. 19.. 4 ABÁDSZALÓK... 1961.53. 5 U.o. 54. 6 BÉL Mátyás 1968.75. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2001.