Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Bodó László: Adatok Kenzić Károly családjának és leszármazottainak a történetéhez II.

A Nagy Miklós összeállította, Az aradi vértanúk emlékezete с munka megerősíti, hogy a szemüveg Knezic Károlynál volt egészen a kivégzés előtti percekig.

9 Mindeme lélekszikkasztó légkörben felvehette-e a szemüveget akár Knezic Károly avagy Pléva Balázs? Nem valószínű, hiszen a hóhérlegények azonnal megragadták őt, s Pléva Balázs sem léphetett a bitófa közvetlen közelébe! Baló Benjámin - lelkésztársaihoz képest - zavartalanabbul figyelhette meg a szörnyű események mozzanatait. Ugyanis neki itt már nem voltak lelkészi feladatai. Hihető tehát leírásának eme részlete is! (Pléva Balázs lelkészre viszont bénító hatást gyakorolhatott az a tény, hogy Láhner Györgyöt Knezic Károly előtt végezték ki!) Mi minden történt az akasztófák tövében a kivégzések befejezését követően? E probléma megoldásában is a visszaemlékezéseket helyes elemzés tárgyává tenni! Sujánszky Euszták szerint Tichy, a kivégzést vezénylő őrnagy felszólította a lelkészeket, hogy közülük valamelyik intézzen intő szónoklatot a kivégzőosztag katonáihoz.

10 De azok elérzékenyülten térdre hullva végezték imájukat a kivégzettek lelki üdvéért, akiknek holttetemeit a kivégzés helyszínén ásták el. - Vinkler Brúnó szerint: a mártírok arca nem volt eltorzulva. Miután a bakó" befejezte gyászos tevékenységét, Tichy őrnagy „Imára!" vezényelt, amely vezényszóra a kivégzőosztag katonái „állásba helyezkedtek", majd elindultak hazafelé.

12 Tichy őrnagy pedig német nyelvű beszédet intézett a katonákhoz. - Bardócz Sándor, Erdélyből származó minorita lelkész szerint a kísérő papok is annyira meg voltak hatva a kivégzésnél, hogy nem bánták volna, ha őket is ott lövik agyon. - Baló Benjámin szerint minden szépítgetés, különösen Tichy őrnagy szerepének emberies vonásokkal való feltüntetése hazug leplezése a gyilkosság brutális voltának. Hogy a kivégzés annyi kínzással járt, arról a hóhér nem tehetett, ő maga is kicsinyelte és gyöngéllette a bitófákat, másokat akart, de Tichy semmi halasztást nem tűrt, mert őt meg Howiger tábornok szorította.

13 A visszaemlékező lelkészek közül csak Baló Benjámin helvét (kálvinista) prédikátor szólt a szemüvegről, de kivehetően kellő pontossággal, tehát hihetően! A visszaemlékezések ellentmondóak abban, hogy a sírgödröket a kivégzés előtt vagy azt követően ásták-e 9 Nagy Miklós (összeállította): Az aradi vértanúk emlékezete. Megjelent a Képes Folyóirat 1890. évi 20. füzetének különkiadásában Budapesten. 10 Az aradi vértanúk 1. 352. 11 Bott, Franz a császári főhadsereg törzshadbíróságának hóhéra, aki a kivégzések után sokáig parádézott Damjanich János tábornok köpenyében, amit „magához vett"!. Uo. 382. 12 Tichy, Josef a cs. és kir. 25. gyalogezred őrnagya, majd alezredese a Kiss Ernő és Vécsey Károly, illetőleg Aulich Lajos és társai perében az ítélő haditörvényszék tagja, a kivégzési négyszög parancsnoka. Állítólag maga kérte a kivégzőosztag parancsnokságát, mert látni akarta volt tiszttársai haláltusáját! - 1849. október 7-én azt jelentette Haynaunak, Magyarország és Erdély teljhatalmú katonai és polgári kormányzójának, hogy az egyik pap rövid beszédet mondott, amit a kivégzésre összesereglett nép helyeselt. Állítólag csak később tudta meg, hogy a lelkész a kivégzettek tetteit magasztalta! Igaz-e a történet, vagy sem, vagy csupán legenda?! Ma még nem tudjuk! A visszaemlékezéseket író lelkészek egyike sem szólt erről, sőt az ellenkezőjét állítják! - Tichy, Josef nyugalmazott ezredesként halt meg 1873-ban, 71 éves korában. - Az aradi vértanúk 1. 415. 13 Howiger, Alois von, a cs. és kir. 9. gyalogezred parancsnoka, 1849 őszén őrnagy vezér (vezérőrnagy), egyben az aradi vár parancsnoka, Kiss Ernő és gróf Vécsey Károly tábornokok ügyében ítélő haditörvényszék elnöke. 1849 őszén baleset áldozata lett. Az aradi magyar lakosság balesetét Isten büntetésének tulajdonította! Az aradi vértanúk 1. 395. 168