Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Csiffáry Gergely: A szurok és a kőolaj használata a régi Magyarországon

A XX. század elején a moldvai csángó fazekasok a korongozásnál degettel (kőolaj) kenték a forgó részeket.

178 2.) A kőolaj hadiipari felhasználása Az ókori háborúkban már használták a szurkot. Belizár bizánci hadvezér (505 körül - 565) például vaddisznókat kenetett be szurokkal (bitumennel), majd meggyújtva a szerencsétlen állatokat, az ellenség táborába hajtotta őket. Nyilván ez a szurok természetes aszfalt lehetett.

179 A bizánciak a VII. századtól kezdve használták a „görögtüzet" (oleum incendarium). E harci eszközt a heliopolisi görög építőmester, Kallinikos találta fel. A görögtűzként említett veszedelmes hadiszer az égetett mész és kőolaj keveréke volt, amely a víz hozzáadásával meggyulladt. A görögtűz egyik alkotórésze a kőolaj volt, amelynek egy részét égetett mész és harmat (víz) reakciójában felszabaduló hő segítségével elpárologtatták úgy, hogy az így kapott gázokat könnyen meg tudták gyújtani.

180 Nem ismerjük a pontos összetételét, mert titkos fegyvernek számított, s csak a fővárosban, egy udvari üzemben állították elő. Első bevetésére Konstantinápoly 674-678. évi arab ostroma idején került sor. Ennek a segítségével semmisítette meg Bizánc az arab flottát. Főként a tengeri hadviselésben alkalmazták.

181 Már III. Leó bizánci császár leírja az ún. tüzes frierest, vagyis a görögtűzzel harcoló hajótípust. A trieres orrán az ellenséges tengeri hajók elleni harcra lángvetésre alkalmas csövet helyeztek el. Megemlíti a görögtűzzel működő kézi csöveket is, amelyek az ellenségre hajítottak. Ezen kívül ír azokról a kísérletekről, amelyeket a görögtűznek a harci szekereken való alkalmazása érdekében folytattak. A robbanóanyagokról szóló leírások mellett találunk utalásokat az ún. folyékony tűzre is. Ez valószínű, hogy égő kőolaj lehetett, amelyet hordókban, csövekben és gömbökben hajítottak az ellenséges hajókra. Később VI. Leó (nevezték Bölcs Leónak is) a X. század elején a Taktika című harcászati művében ezt írta:„A szokáshoz híven a hajó orrán mindig lennie kell kézzel ötvözött csőnek, e tűznek az ellenségre való hajítása véget. A hajó orrában két evezős közül az egyiknek csőkezelőnek kell lennie. " Végül is Bizánc a XII. századig megőrizte a görögtűz használatának a monopóliumát, ezután a többi európai állam is átvette annak a használatát.

182 Magyarországon hadiszerként a görögtüzet, melynek egyik fő alkotórésze a kőolaj volt, a XI. században említették először. Kálti Márk Képes Krónikája a görögtűz használatát 1071-ben Nándorfehérvár bevételénél írta le, amikor a várat védő görög, bolgár, arab őrség tagjai a „gépezeteikből kénköves tüzet fújtak a magyarok hajóira, s a vízen gyújtották fel azokat", mármint Salamon király és Géza herceg gályáit.

183 Az 1127-1130. évi magyar-bizánci háborúban a görög hadigépek kénes lángot szórtak a sajkákra és a vízen gyújtották meg azokat. Az 124l-es muhi csatában a mongolok kőolajjal (nafta) bekent tüzes nyilakkal harcoltak a magyarok ellen. Használták Szigetvár ostrománál 1566-ban, és 178 KÓS Károly - SZENTIMREI Judit - NAGY Jenő 1981. 157. 179 GÄRTNER László - SÜTŐ József 1964. 259. 180 RÖMPP, Herman 1960. 2. 427. 181 KRISTÓ Gyula 1994. 239. 182 RAZIN1961.il

. 65-66. 183 KRISTÓ Gyula 1986. 63. 127