Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében

közelebbi állomásig, ezért a hazai közönség irtózik az itthoni fürdőktől, s emiatt a külföldieket látogatták szívesebben. A hazai fürdőéletünk jellemzője volt az is, hogy a vidéki fürdőket a környékbeli falvak, esetleg a szomszéd megyék lakossága kereste fel. Azért alacsony a fürdőink látogatottsága, mert sok van belőlük, zömüket párszáz vendég látogatja, s alig akad olyan hazai fürdőhely, ahol a vendégek száma ezer vagy kétezer lenne fürdőidényenként.

68 1920 előtt, a trianoni békekötésig a magyar királyság területén több mint 13000 település létezett. Ezt figyelembe véve 1885-ben, amikor 1560 ásvány-és gyógyvíz lelőhelyet írtak össze, minden nyolcadik falura jutott egy természetes forrásvíz, s miután ez időben mintegy 300 fürdőhelyünk létezett, ez azt jelenti, hogy elvben 43 településre jutott egy fürdőhely. A XIX. század utolsó negyedében még a legtöbb hazai fürdőhely szinte tombolóhelyül szolgált, s az ott uralkodó állapotok, a hangos és féktelenül mulatozó vendégsereg elrettentette azokat, akik kifejezetten a gyógyulást és a nyugalmat keresték. Az ásványvizek terjesztésének lényeges akadálya ez időben Nendtvich Károly szerint a palackok töltésében rejlik, amelyre kevés gondot fordítottak. Ezért az ásványvizek többnyire romlott állapotban, vagy legalábbis nem az eredeti állapotban jutottak a rendeltetési helyükre. Az üvegek gyöngék, selejtes a dugaszolásuk, amiért elillant belőlük a gáznemű alkotórész. Miután a hazai vizeknek rossz a forráskezelése és a töltés is hibás, ezért a külföldről behozott palackozott vizek kiszorítják a belföldi ásványvizeket a piacról.

69 Ide tartozik, hogy a természetes források számát kiegészítették a mesterséges fúrással nyitott artézi kutak.

70 Az alföldeken a felszín közeli talajvíz fertőzöttsége és magas keménységi foka miatt, a mélyebb rétegeket megcsapoló artézi kutakkal biztosították az egészséges ivóvizet. Az első artézi kutat Magyarországon Zsigmondy Vilmos fúrta (Margit-sziget, 1867). 1880-ban Hódmezővásárhelyen létesült az első nyilvános közkútjellegű artézi kút, amelyet gyors egymásutánban követték a további kútlétesítések. 1896-ban közel 1100, 1918-ban pedig több mint 3000 artézi kút volt hazánkban.

71 A magyarországi gyógyfürdők sorsát jelentős mértékben befolyásolta a közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. te. A törvény XIII. fejezetének 100-108. szakasza a gyógyfürdőkre és ásványvizekre vonatkozó legfőbb intézkedéseket tartalmazta. Meghatározása szerint gyógyfürdőnek csak olyan hely tekinthető, amelynek gyógyító hatása vegyelemzéssel bizonyítható. A gyógyfürdőhelyen a törvény előírása szerint lennie kell orvosnak, gyógyszertárnak, egészséges környezetnek és megfelelő lakóházaknak. A fürdőhelyek fenntartásának további fontos feltétele volt, hogy azok közlekedési és postai szempontból könnyen elérhetők legyenek. Az 1876. évi közegészségügyi törvény lehetővé tette a fürdőépítések adómentességét, s előírta a fürdők jó karban tartását, biztosította, hogy a gyógydíjak a fürdő javára történő felhasználását, s ugyanakkor az ásványvizek töltésének a szabályozását rendeletekre bízta.

72 A törvény megjelenését követő évben 35442 fürdőlátogatót mutatott ki a statisztika, 1887-ben ennek majdnem a kétszeresét, 63641 főt. Az 1890-es évek elején a legnagyobb 68 NENDTVICH Károly, 1885. 4-5. 69 NENDTVICH Károly, 1885. 5. 70 Az artézi kút elnevezés Franciaországból származik, ahol Artois-ban (ejtve: ártoá), fúrtak először ilyen kutat 1126-ban. 71 FRISNYÁK Sándor, 1990. 107-108. 72 FARKAS Károly-FRANK Miklós-SCHULHOF Ödön-SZÉKELY Miklós, 1962. 76. 43