Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Balassa Iván: A borona és a boronálás

szórványosan a paraszti földeken is használnak vasfogast, éppen úgy, mint Nagyvárad környékén már „...a jobb gazdáknál közönségesek a vas fogasok". Gyomán, Szeghalmon „vasboronát használ a nép", éppen úgy, mint Kunszentmiklóson „a vasboronát legalább a jobb módúknál közönségesnek lehet mondani". Nagykőrösön is szívesebben használták, éppen úgy, mint „Kocson a nép közt is szépen divatoznak a vasekék, vasboronák...". Szeg­váron is elterjedtek, mert azt a „föld rögössége és taraczkos volta nagyon is megkívánja". Hódmezővásárhelyen meglehetősen elterjedtek, míg az egész „Nagy-Kunságban nagyon kevés vas-ekét, több vasboronát használnak. Lebenyben divatba jöttek a vasboronák, a Kemenesalján elsősorban ősszel alkalmazzák. Vas megye egyes részein a vasborona „szinte közönséges". A Baranya megyei Nagyharsányban, Szentlőrinczen „a fafogú vas­borona közönséges", míg az utóbbi helyen már a „vasfogasok elterjedtek". Mindezekből az derül ki, hogy a múlt század közepén a „vasborona" erősen terjedt; csak éppen azt nem lehet pontosan megállapítani, hogy ez a terminus mit jelent: farámás vasfogú, vagy teljesen vasból készült boronát. Ugyanezzel a nehézséggel kellett megküz­denie Varga Gyulának, 191 aki gondos munkával az 1895. évi felmérés adatait csoportosít­va megállapította ekkor „895 871 fakeretes borona mellett mindössze 159 679 vasboronát használtak az országban (nem egészen 15%)". Ez birtokkategóriánként a következőkép­pen oszlott meg: Törpebirtok Kisbirtok Középbirtok Nagybirtok Vasborona 14 419 102 569 19 646 23 045 Faborona 132 817 699 714 35 968 27 372 Megvizsgálta megyénként a vasborona arányát százalékban: Megye % Megye % Hajdú Csongrád Szolnok 90 59 54 Békés 50 Pest 44 Csanád 41 Heves 37 Krassó, Bács-Bodrog Fejér Nógrád Tolna 30 29 28 26 Arad 24 Temes 22 Szabolcs 21 Fogaras, Bihar Esztergom, Veszprém 17 16 Baranya, Győr, Borsod 15 Hont, Somogy, Beszterce-Naszód 13 Nyitra, Zala, Kis-Küküllő 9 Pozsony, Sopron, Szatmár, Szilágy, Máramaros, Maros-Torda 8 Mosón, Gömör, Zemplén, Szeben 7 Bars, Zólyom, Alsó-Fehér, Kolozs 6 Abaúj, Brassó, Hunyad, Nagy-Küküllő, Szolnok-Doboka 5 Ugocsa, Udvarhely 4,5 Bereg, Trencsén 4 Torda-Aranyos 3,5 Liptó, Sáros, Szepes 3 Ung 2,5 Csík 2 Turóc 1 Az áttekintésből, melynek terminológiai alapja ma már nem tisztázható, kitetszik, hogy négy olyan megye akadt (Hajdú, Csongrád, Békés, Szolnok), ahol több mint fele 191 VARGA Gyula 1972. 338-339. 250

Next

/
Oldalképek
Tartalom