Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Petercsák Tivadar: Bárd, fejsze, fűrész. A fakitermelés eszközei

6. kép. Egyfokú harcsaftírész (Kápolnásfalu, Székelyföld). Kádár Zsombor, 1993. 69. nyomán. 1. lap, 2. fogazat, 3. nyéltartó, 4. nyél ta a foghegyív kiegyenlítése, a stócolás, a fűrész standolása, melyet reszelővel végeznek. Ezután következik a szakszerűtlen élesítés miatt keletkezett fokhús, fokköz kitörögetése, a fogalapvonal kiegyenlítése. Ezt részben rossz szokásból, részben pedig megfelelő szerszám hiányában a fejszéjük élével vagy reszelővel végzik. A karbantartás legfontosabb mozzanata a fűrész mëkfénése. Ez úgy történik, hogy a munkás térdére fekteti a fűrészt és a húroméllü háromszegü részével megélesíti a fogakat. Az élesítést a fogak terpesztése, a fűrész megosztása követi. Ennek elvégzéséhez terpesztővasat, fogosztót, fogosztóvasat használnak. A terpesztés ellenőrzését - fogkihajtogató mérce hiányában - házilag készített fa vagy bádog megjáróval végzik.

50 A Bakony vidékén a fűrészt a favágók maguk élesítették a háromszögletű reszelővel és a réceszájú fogóval kihajtogatták a fogait, hogy a fűrész lapjának vastagságánál szélesebb nyomot hagyjon a fában, meg ne szoruljon munka közben. A nagyon lekopott fogazatú fűrészt az ügyesebb kovács is megjavította, de 7. kép. Harcsafűrész (Gyergyócsomafalva, Székelyföld). Magyar Néprajzi Lexikon 2. kötet. 65. nyomán. 1. oldala, 2. file, 3. nyele, 4. háta, 5. torka, 6. éle, b.) a harcsafűrész fogai, cl.) a páros, 2.) a páratlan számokkal jelölt fogak iránya, d.) fűrészfog-hajtogató (osztó) 50 SZÁSZ Lőrinc 1971.227. 430