Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Petercsák Tivadar: Bárd, fejsze, fűrész. A fakitermelés eszközei

5. kép. Fűrésztípusok: a. cserfűrész, b. karajfürész (Fülekpilis, Dél-Gömör). * Paládi-Kovács Attila 1988. 114. nyomán. Gömörben karajfürész, hasas fürész a neve. A Bakonyban erdei vagy hasasfirísznek hívják. A Székelyföldön többnyire harcsafürész a neve, de az alábbi elnevezések is ismertek (keresztfürész, keresztvágófür ész, kétkézfürész, nagyfürész, ostorfürész, szaggatófürész, szakasztó für ész).

44 A nagyfürésznek két fontos részét különböztetik meg: ez a fürész és a fogó.

45 Az erdélyi Gyergyócsomafalván a harcsafűrésznek sokkal több részét ismerik: 1. oldala, 2. file, 3. nyele, 4. háta, 5. torka, 6. é/e.

46 A nagy fűrész hossza 120-200 cm között változott a XX. század közepén, de a Bükkben a két világháború között a vastagabb fák kitermelésénél a 220 cm-es is előfordult.

47 A fűrészeket a vaskereskedésekben vásárolták а fürészfog-haj fogatával és a reszelővel együtt. Az Hegyközben a fürész vásárlásánál arra ügyeltek, hogy lágy ne legyen. Összehajtották és elengedték, úgy hallgatták, hogy milyen a hangja. „Ha vékonyan pengett, akkor jó vót, ha vastagon pengett, akkor vas vót, nem acél."

48 A fűrész karbantartása a fejszétől eltérően nagy szakértelmet, gyakorlatot és figyelmet kíván. Az Északi-középhegység vidékén a fűrész fogait időnként kihajtják, hogy ne szoruljon. Ehhez századunk közepén, második felében általános segédeszköz afürészfog-hajtogató vagy kócs (Vágáshuta). Az idősebb, gyakorlott favágók egy liter pálinkáért hajtották ki a fűrészt.

49 Gyergyócsomafalván a fűrész karbantartásának legelső mozzana44 KÁDÁR Zsombor 1993. 69-70., SZÁSZ Lőrinc 1971. 227. 45 Vö.: PETERCSÁK Tivadar 1992. 136. 46 Magyar Néprajzi Lexikon II. 1979. 65. 47 PETERCSÁK Tivadar 1992. 136., MÁDAI Gyula, DENIA 1062. 43. 48 Kishuta 1972. Kazár József 82 é. Saját gyűjtés. 49 Felsőtárkány, Vágáshuta. Saját gyűjtés 1972., 1983. 429