Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Petercsák Tivadar: Bárd, fejsze, fűrész. A fakitermelés eszközei

3. kép. Balták és kávás fűrész (Zempléni-hegység). Petercsák Tivadar felv. 1978. A fejsze nyele általában 80-100 cm hosszú. A Bükk vidékén ügyeltek arra, hogy a döntőfejsze teljes hossza 100 cm legyen, hiszen a legtöbbször ezzel mérték a daraboláskor a fa hosszát. Anyagául a töves bikfát választották. A fiatal bükkfát négyfelé hasították, fejszével a kívánt formára faragták és 1-7 napig a boglyakunyhó tetején füstölték. Nyélnek alkalmas még a tölgyfa, akácfa és kőrisfa is.

32 A favágásnál alkalmazott másik eszköz a balta, amit főként gallyazásra használtak. Élrésze íveltebb és a baltafej (baltapofa) rövidebb, mint a fejszénél, ezáltal könnyebb szerszám. A baltanyél 50-90 cm hosszú. A Zempléni-hegység vidékén а fejsze elnevezés helyett általában a baltát használják, itt a hosszabb nyelű baltával döntötték a fát, a rövidebbel gallyaztak.

33 A fejsze, balta karbantartását, élezését a favágó végezte. Hét közben mindennap megreszelték a magukkal vitt reszelővel, a naponta hazajárók esténként küszürükövel élezték (Kovácsvágás). A Zempléni-hegységben, ha a baltának vastag volt az éle, vasárnap reggel elvitték a falubeli kovácshoz, aki estére megnyútotta (megélezte).

34 Gyergyócsomafalván ha а feszi kicsorbul, az éllé csorbás lesz és rosszul vág, ha nagyon elváslik, akkor mögbutúl. A fejsze élesítésére, a csorba kifenésire élreszelőt, hároméllü részt, meg köszörűkövet, küszürüt, küszürűkövet, a mindennapi élesítéshez, a fészifënéshëz fenőkövet, fénkövet használnak. Ha nagyon kivastagodik a feszi éllé, akkor a kovácshoz viszik kiveretni, s az egyúttal meg is edzi. A fejsze élének a védésére fából vagy bőrből készített fészibekötőt, s védőtokot használnak.

35 32 MADAI Gyula 1967. 38., DENIA 1062. 33 Vö.: PETERCSÁK Tivadar 1978. 21., 1981. 34 Saját gyűjtés. 35 SZÁSZ Lőrinc 1971.227. 51. 427