Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

H. Szilasi Ágota: Költő és festő, irodalom és festészet. Tárkányi Béla és Kovács Mihály barátságáról

tat igyekeztek felmutatni a bécsi udvar abszolutizmusával szemben. A magyar múlt felidézésében vélték megtalálni azt az „acélpajzsot" mellyel még megvédhették nemzetük függetlenségét, létét. Ez az az időszak, amikor történetírásunk is foglalkozni kezdett népünk eredetével, múltjával, s egyre több mű jelent meg klasszikus történetírónk Horváth Mihály (1809-1878) és Szalay László (1813-1864)

69 valamint Wenzel Gusztáv kutatásai nyomán. Horváth még párhuzamot is von a művészetek és a történetírás között s a csekély különbséget abban látja, hogy a művészeteknél az alkotó személyének valamivel nagyobb szerepet enged. Véleménye szerint az eposz, a regény és a dráma igen közel állnak a történelemhez. De tovább göngyölítve a sort a kor akadémiai tanításaiban ezek a felsorolt irodalmi műfajok viszont igen szoros függőségi viszonyban álltak a történeti festészettel. Az akadémiai doktrínák szerint ugyan azok az elvek vonatkoztak mindkét művészeti ágra, ami azt is jelentette, hogy egyre inkább a hagyományos műfaji szempontok mellett a históriai hűségnek is egyre inkább meg kellett felelniük. 1854-ben adta ki Ipolyi Arnold Magyar Mitológiáját, s kezdett kutatásokat művészettörténetünk régi emlékei után Kubinyi Ferenccel és Henszlmann Imrével egyetemben, s találták meg (1862) fényes történelmünk, s európai szintű művészeti életünk legnemesebb bizonyítékait, Mátyás király Corvináit Konstantinápolyban.

70 A művészek is sodrásába kerültek ennek a hazafias érzésnek, s mint ahogy Eötvös József Keleti Gusztávhoz írott fent idézett levélrészlete is bizonyítja, a festők elsősorban követték azt az egyre erősödő társadalmi igényt, melyet a kor tőlük megkövetelt. Nem csak a múlt hősei, hanem a történelmi romok, történelmi tájak, és csendéletté rendezett történelmi jelentéssel bíró tárgyak

71 is felkerültek a vásznakra, hiszen az elnyomatás éveiben mind forróbb vágy élt az emberekben egy dicsőbb múlt felidézésére. De egyfajta szkeptikus, mélabús, bizonytalan jövőkép érzetében, a nehezen meginduló polgárosodás kihívásának nyűgével teli légkörben a legtöbb festő a költészet, a regények, a színház, s főleg a kor balladairodalma (Arany János), tehát elsősorban olvasmányaik hatására a magyar múlt tragikus eseményeit idézte fel. A már említett, Kisfaludy Károly almanachjában megjelent metszetek mellett nagy hatással volt a kialakuló jellegzetes történeti témákra J. P. N. Geiger (1805-1880) 12 litográfiát tartalmazó albuma is.

72 A honalapítást, az első magyar király életének jeles eseményeit, a középkor nagy királyait, vagy a Hunyadi család történetét feldolgozó festmények mellett a későbbi történelem immár sorscsapásos eseményeit felidéző képek párhuzamot vontak a jelenkor tragédiája közt, mely képek mindegyikének megvolt az ábrázolt eseményen túli, allegorikus jelentése is. De hogy hogyan kell a történeti festőnek témájához nyúlni, leginkább K. H. Rahl (1812-1865) - a magyar festészetre nagy hatással lévő osztrák festő - elmélkedéséből tudhatjuk meg: „...ha valamely művész nemzete történelmét akarja festeni, nem szabad azt olykép felfognia, mint ahogy a történetíró teszi, hanem a költő szellemében, a költő phan69 Kovács Mihály : Szalay Lászlót ábrázoló festménye 1868-ból olaj, vászon 63.5x50 cm MTA 124es azonosító számmal In: SZABÓ Júlia 1992. 146.147. Bakó Zsuzsa jegyzetével. 70 LYKA Károly 1982. 100. 71 Schäffer Béla sok ilyen történelmi csendéleteket festett. Az Egri Képtárban is található egy ilyen csendélet, mely éppen Kovács Mihály hagyatékával került a gyűjteménybe. 72 J. N. P. Geiegr: „Magyar és Erdélyország története rajzolatokban" 1842-44. Német és magyar nyelvű magyarázatokkal ellátta Wenzel Gusztáv. Ez az album Kovács Mihálynak is megvolt. Tarkanyihoz Párizsból 1856. dec. 30-án írt levelében említette. Geiger Jókai magyar történelméhez is készített illusztrációkat: A magyar nemzet története regényes rajzokban címmel. 674