Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Paládi-Kovács Attila: Medvesalja földje és népe

A polgári földtulajdon megjelenése után a volt jobbágyság is bővítette életlehetőségeit föld- és legelővásárlással. Egyházasbáston különösen sok úri birtokot vettek meg a parasztok. Legnagyobb szántóhatára ennek a falunak volt, legtöbb búza is ott termett. Óbáston az úrbéres gazdaközösségen kívül volt a „34-es közösség". Ez voltaképpen legelőközösség volt. Nevét arról kapta, hogy 34 gazda vette meg az uraságtól az 1900-as évek fordulóján a közös legelőt.

69 A medvesalji falvak gazdasági helyzetét, a falvak „rangsorát" jellemzik az állandósultjelzők: „Szegény Almágy, kódus Óbást, Gazdag Egyházas-Bást. Vecseklő szegény, puszta Tajti, Megégett Ceregy, opre Zabar."

70 Almágy ugyan a XIX. század derekán még tehetős falunak számított, de az 1910-es évekre teljesen elszegényedett.

71 Valódi falucsúfolókat a vidéken nem sokat ismernek. Fülekpilisről mondták, hogy „A rétját (létrát) keresztbe vitték az erdőben." Medveshidegkútat meg azzal csúfolják, hogy „Ég a hidegkúti mocsolya" (kenderáztató vizesgödör). Azt is szokták emlegetni, hogy „Tajtyi bíró, hü." Ennek az a története, hogy amikor a falusbírákat behívták a járásra, a beszólításakor csak annyit mondott: „Hü!" Mondják még azt is, hogy Tajti, megégett a lajbi! Óbást, megégett a kolbászt! Vecseklő, megégett a tepertő! Néznek, mint a vecsekleiek ... (ha egy idegen jött a faluba, azt Vecseklőn mindig megnézték).

713 Medvesalja falvai leginkább egymás között házasodtak a XX. század első felében is. Vecseklőről nagyon sok asszony került Obástra, mert „Lányos falu volt". Szívesen mentek Egyházasbástra, Obástra, de vitték őket Tajtiba, Hidegkútra is. A medvesalji leányok 16-18 éves korban mentek férjhez, a legények 20-22 éves korukban házasodtak még az 1930-40-es években is. A Bél Mátyás által említett 12-13 éves korban kötött házasságokról nem hallottak. Azt az egyház sem engedte volna, vélik többen.

72 Falucsoporton belüli endogámiára főként a szűkebben vett Medvesalja 6-8 községében lehet következtetni a szóbeli információk alapján. Medvesaljának nem voltak házasodási kapcsolatai sem az Ipoly-völgyi körzettel, sem a Karancs-vidékkel.

73 Észak felé Sőreg és Ajnácskő jelöli ki a körzet határait. Keletre szórványos kapcsolataik voltak a Gesztetéhez tartozó falucsoporttal, s csak néhány esetben hoztak asszonyt Domaházáról, 69 Saját gyűjtés 1978-ban Óbáston. Közlő: Tóth István tarnai. 70 Saját gyűjtés 1978-ban Egyházasbáston. Az opre szó értelmét nem tudják. Zabar másságára, telepeseire utalnak vele. 71 NAGY MOLNÁR Miklós 1985. 142. 71a BENKŐ Éva 1986. 16-17. 72 BÉL írta 1735-ben a Notitia Nógrád megyei kötetében. BÉL Mátyás 1984. 295. Saját gyűjtés 1978-ban. Közlő: Tóth István tarnai, szül. 1910. Óbást és felesége Bozó Rozália gázsi, szül. 1912. Vecseklő. Házasságot 1930-ban kötöttek. 73 PALÁDI-KOVÁCS Attila 1982b. 384. 403