Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Paládi-Kovács Attila: Medvesalja földje és népe

A példákat lehetne folytatni. Ennél fontosabb itt arra rámutatni, hogy a Medves-vidék a XVIII században főként népességkibocsátó, a közeli és távolabbi helységek újranépe­sítéséhez embereket adó kistáj volt. Családnevek és olykor írásban is megörökített vallo­mások, hagyományok tanúsítják Medvesalja szerepét a szomszédos kistájak népese­désében. A XVIII. század végén már Kazáron élő Tőzsér családok Péterfaláról, ugyanott a Mede (Medve) családok Egyházasbástról származtak el. 48 A Nádújfalun 1859-ben összeírt 3 Almágyi család neve önmagáért beszél. 49 Még hangsúlyosabb a medvesalji ere­detű családok jelenléte a leleszi /a/wcsoportban. Ugyanis a nemesi jogállású Utassy nemzetség a török időkben elpusztult medvesalji Utas faluról vette nevét, s onnan szár­mazott el Bükkszenterzsébetre, ahol 1824-ben már 46 voksoló felnőtt férfit számolt. Ők alkották a község legnépesebb nemzetségét. A leleszi falucsoportban ugyancsak honos Agócs családokról a helyi hagyomány is azt tartja, hogy Almágyról költöztek be. Dél­gömöri származású a kisnemesi státusú Orthó nemzetség is. 50 A népesség szűken vett „lokális folytonossága" mellett számításba kell venni a szom­szédos falucsoportok egymás közötti migrációját és szűkebb-tágabb körzetben kimutatható folytonosságot is. Meghatározó vándorlási irány a török kiűzése óta folyamatosan az észak-déli irány volt, 51 de előfordultak ezzel ellentétes, illetve nyugat-keleti és kelet-nyu­gati irányú költözködések is. Például Ajnácskőn 1724-ben új családnévként jelent meg a Váraszay s 1771-ben már 3 családfő viselte ott ezt a Heves megyei községre utaló nevet. 52 A XVI-XVII. században még valószínűleg gyakoribb volt a délről északra tartó migráció, de a medvesalji családnevek között nem lehet a nyomait látni. Gömörből, Nógrádból tehát nem csupán az Alföldre, hanem a nyugat-borsodi, észak-hevesi tájakra is települtek az utóbbi 300 évben. A Felsőtárkányban honos Fileki családnév, vagy a „leleszi falucsoport"­ban élő, gömöri eredetű Albert nemzetség és Turcsányi család története is ezt bizonyítja. 53 Ebben a Palócföldön belüli vándorlásban 1848 előtt különösen a kisnemesség és a hazát­lan zsellérek között számon tartott pásztorok családjai lehettek számosabban. Medvesalján 1978-ban különösen az alábbi családneveket viselték sokan: Ajnácskőn Pataki, Almágyon Agócs és Tóth, Obáston Medve, Kovács, Egyházasbáston Vincze, Sza­bó, Vecseklőn Deák és Bozó, Tajtin Básti és Molnár, Hidegkúton Mag nevű család volt bőséggel. A népesebb nemzetségek ragadványnevekkel jelölt hadakra tagozódtak (pl. Sza­bó baka, Szabó külső, Kovács bolha, Kovács varga, Vincze rigó, Jakab kukó), amit a tel­jes név mögé tett toldalékkal mondtak és írtak (pl. Bozó Rozália gázsi). Egyházi szervezet, falucsoportok Gömör, Heves és Nógrád megye összeszögelésénél már a XIII-XIV. században elvá­lik területileg is egy falucsoport, amelyet talán még István király rendelt a Trencsén megyében fekvő bolondóci határvár alá. Ajnácskő, Bást és Sőreg várjobbágyai és egyéb 48 Vö. BAKÓ Ferenc 1983. 337. 49 BAKÓ Ferenc 1983.340. 50 BAKÓ Ferenc 1981.248. 51 PALÁDI-KOVÁCS Attila 1989b. 170, 175. 52 ILA Bálint 1944.11. 12-13. 53 BAKÓ Ferenc 1981. 251., BAKÓ Ferenc 1983. 345, 349., PALÁDI-KOVÁCS Attila 1989b. 201. [Nagykamarás, Dombiratos] 400

Next

/
Oldalképek
Tartalom