Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Paládi-Kovács Attila: Medvesalja földje és népe

A vasútvonalak megépítése Medvesalja népének közlekedését, „kijárását" falvaiból jelentősen megkönnyítette, a kőbányák, szénbányák megnyitása pedig munkaalkalmat teremtett zselléri eredetű szegény családainak. A Karancs - Medves hegycsoport északról félkörösen öleli át a salgótarjáni szénmedencét. A Karancs - Medves vidék éghajlata kontinentális, jellemzően hegyvidéki. Évi középhőmérséklete 1—2 C°-kal elmarad az országos átlagtól. Hűvösebb a nyár, hosszabb ideig tart a tél, később esik az aratás. Évi csapadék a Karancs - Medves vidékén 550-600 mm, de a magasabb hegyeken 650-700 mm. Manapság a Medves-fennsíkon nyírfaligetek, legelők és kisebb szántók váltakoznak a bükkösök és fenyvesek foltjaival. Egybefüggő zárt erdőség csak a Medves magasá-t borítja. A hajdani renget (rengeteg), az „őserdő" maradványai ma már alig-alig lelhetők fel. A Leégett Medves dűlőnév erdőtűzre emlékeztet, a Szarufa-völgy pedig az épületfa kitermelésére. A Medves laposa lefolyástalan mélyedésekkel, fertőkkel, posványokkal van tele. Nyáron is megmaradó tocsogóiban gyékény és sás terem, fűzbokrok tenyésznek, mintha nem is 500 m magasan lenne a tengerszint felett.

29 Ez a fennsík az ún. „Mátra flórajárásba"-ba tartozik: erdőtársulásai, virágos rétjei a Mátrával megegyezők. Vadállománya medvék és farkasok nélkül is gazdag. Legelőin gulyák, kondák és juhnyájak kolompja szólt, amíg szólhatott. A vidék benépesülése A Medves-vidék beletartozott abba a széles északi gyepűövezetbe, amely a honfoglalást követő első években kialakult. Dél-Gömör megszállása részint a Sajó völgyén, részint a Zagyva és a Tárna mentén felfelé haladva történhetett. A gömöri Erdőhát jelentős részét a Hangonyi-nemzetség, a Karancs-vidéket a Száh-nemzetség szállta meg. Makkai László figyelt fel rá, hogy a Karancsalja 12 faluja egybeesik a Száh-nem korai birtoktestével.

30 Azok a nemzetségek, amelyek 900 körül telepedtek meg a későbbi Gömör és Nógrád megye határvidékén, a X. század végére minden bizonnyal összeolvadtak a helyben talált gyér lakossággal és létrehozták első állandó falvaikat. A Zagyva, a Tárna és a Gortva nevét a szlávoktól vették át, de néhány vizet maguk neveztek el (Tarján, Hangony, Hódos). Maguk adtak nevet a nagyobb hegyeknek (Karancs, Medves) és sok-sok kisebb oromnak is (AjnácskS, Dánoskő, Somoskö, Nagykő, Salgó, Somlyó, Ölves, Or-hegy, Szép-hegy stb.). A XIII. században épített várak vagy a hegyről (Salgó, Somoskö, Ajnácskő, Fülek) vagy az építtető nemzetségről, birtokosról kapták a nevüket (Gede vára, В erény vára). A helynevek, falunevek túlnyomó többsége szintén magyar névadásról vall. Ezek között vannak magyar törzsnevek is, ami arra utal, hogy a X-XI. században otthonra leltek e vidéken kisebb törzstöredékek. Említhető Tarján, (Karancs-) Keszi és a gömöri Erdőhát Jéne községe. Tamalelesz neve feltehetőleg a Léi származéka.

31 29 FANCSIK János 1986.31. 30 GYÖRFFY György 1968. 55., GYÖRFFY György 1987. II. 463. 31 KISS Lajos 1978, 1980. 312. nyomán utal rá BAKÓ Ferenc 1983. 327-28. Lásd még GYÖRFFY György 1987. II. 463. Keszi és Kér helynév Dél-Gömörben. 396