Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Paládi-Kovács Attila: Medvesalja földje és népe

A régi Gömör megye határos vidékén az Ajnácsköi-hegycsoport vulkáni eredetű kúpjait találjuk: Ragács (537 m), Pogányvár (580 m), Hegyeskő (467 m), Bénai-hegy (466 m).

23 AMedves szűkebben vett területén tehát van néhány 600 m fölötti bérc, nyúlványain pedig több 500-600 m közötti magaslat. Az 500-600 m magas térszínnél is lényegesebb a vidék vízválasztó jellege. AMedves alatt ered a Tárna, a Zagyva, a Gortva, az Ipolyba tartó Füleki-patak. Ezek és mellékvizeik völgyrendszere jelölte ki a közlekedés útvonalait, s a Medvesalja külső kapcsolathálózatának irányait. Tájrajzi szempontból a Medves sem a Cserháthoz (Nógrádi-medencéhez), sem a Mátrához, sem az Ózd-Pétervására dombvidékhez (Sajó-medencéhez) nem sorolható. „Vízválasztó vidék az Ipoly, a Zagyva, a Tárna és a Sajó között; önmagában külön kis résztáj. Vulkáni terület érdekes és tanulságos bazaltos denudációs formákkal, tanúhegyekkel... Eredeti erdőtakarója ma már erősen megfogyatkozott. A tanúhegyek és a Karancs, meg a Medves lejtőin erős a talajerózió."

24 A Medves és a már említett bazalt kúpok a hazai vulkánosság utolsó (pliocén) időszakában születtek, jóval később, mint a Mátra, Cserhát és Karancs hegyei. Legmeredekebb a Salgó, melynek felső része függőlegesen álló, oszlopos bazalt tömegekből áll, legszebb a szintén oszlopos Somoskő a maga „bazalt zuhatag"-ával. Esztétikai szempontból említhetők a Szilváskő egymásra rétegződött bazalt orgonái is. A magasabb, de menedékesen emelkedő Medves majdnem csupa bazaltsalakból épült fel. Ez a hatalmas bazalt plató Európában is egyedülálló geológiai ritkaság. A vulkáni kitörések a mai Medvesfennsík központi részein kezdődtek. A tufaszóródás és az azt követő lávaömlések először az akkori térszín völgyeit töltötték fel, maguk alá temetve a korábban keletkezett szénrétegeket is. A fennsík peremén és távolabbi környékén emelkedő nevezetes bazalt kúpok mind ennek a másodlagos vulkáni tevékenységnek az eredményei. Az így keletkezett tufasánc, mint valami védőgyűrű, megakadályozta a láva széjjelterülését, ezért maradhatott meg kiemelkedő, kemény tömbök formájában.

25 Gazdagítják a térszínt a szűk patakvölgyek. Az egyik észak felé nyíló nagy szurdokvölgy, melyet a Gortva vize vágott, ma már természetvédelmi terület. Völgye fenekén a Gortva változatos formákat vájt ki az ottani homokkőből. Helyenként barlangos üregek sötétlenek benne.

26 Mellesleg az Ajnácskő fölött fekvő Pogányvár és általában a Medveshegység átkutatásánál ráakadtak barlanglakásokra és más, az emberi kultúra nyomait őrző leletekre.

27 A XIX. század második felében - a vasutak megépülése után - a bazaltot sok helyen bányászták a Medves-vidék mindkét (déli és északi) oldalán. 1871-75 között épült meg a vasúti pálya Miskolc és Fülek között. Ennek ajnácskői állomása, illetve a Hatvan - Fülek vonal somoskői állomása esett legközelebb a Medvesalja falvaihoz. A MÁV a XIX-XX. század fordulóján bazalt bányatelepet művelt Csorna és Korlát határában is (ma Szlovákia), ahonnan a követ drótkötélpályán, illetve keskeny vágányú iparvasúton szállította be a Miskolc - Bánréve - Fülek vonal állomásaira.

28 23 BOROVSZKY Samu szerk. é.n. (1903) 7. 24 BULLA Béla 1962. 388. 25 HUNFALVY János - ROHBOCK Lajos 1860. II. 176., FANCSIK János 1986. 30-31. 26 FANCSIK János 1986. 32. 27 ILA Bálint 1944. II. 232. 28 BOROVSZKY Samu szerk. é.n. (1903) 302-303. 395