Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)
Paládi-Kovács Attila: Medvesalja földje és népe
megerősítették. 16 A Medves neve mindenképpen magyar névadásról tanúskodik. Első írásos említése 1290-re tehető. Kiss Lajos úgy véli, hogy elsődlegesen egy patak neve lehetett, s később vonódhatott át a hegyre. A pataknév feltehetően a med 'száraz vagy időnként kiszáradó'jelentésű szó származéka. Ez összetartozik a meddő melléknévvel és Kecskemét nevének utótagjával. (Lásd még: Nemes medves.) 17 Mindenesetre 1341-ben a Medus mons, azaz 'hegy', majd a Médites silva, azaz 'erdő'jelentésben jelenik meg először a forrásokban. Újkori említései főként a hegységre vonatkoznak (1629: Medves bérez, 1743: Medves magasa, 1793: Kis Medves, 1795: Medves magosa, 1887: Medves magossá). 18 A Medves-vidék táj rajza, földrajza A régi Nógrád és Gömör megye zegzugos határvidékén fekvő Medves-vidéket 1920 óta országhatár szeli át. Szűken véve a Medves csupán terjedelmes fennsík, „hegylapos", eruptív, azaz vulkáni eredetű hegytömeggel. Tágabban véve számos hegyvonulat és hegycsúcs tartozik hozzá. Nógrád megye milleneumi monográfiája szerint a Karancs egészen, de a Medvesnek csak a déli fele tartozik a megyéhez. Megemlíti, hogy a Medves hegység „főhegye" a Szilváskő (627 m), hozzácsatlakozik a Salgó-hegy (623 m), a Somoskő (322 m) és a Füleki-hegy (360 m), s mind főként bazalttömbökből áll. 19 Mocsáry Antal ,,a' Medves hegyek' kerületéhez" [körzetéhez] sorolta Cered, Obást, Hidegkút, (Mátra-)7Yov«/r, (Mátra-)Szele, Homokterenye és Zagyva (Zagyvaróna) községet is. 20 Ezen a vidéken még említhetett volna egyet-kettőt (pl. Barnát), de a hegység déli övezetéből néhány falut kifelejtett. A Karancs - Medves vulkáni eredetű hegyvidéke több kistájból tevődik össze. A Tarján-patak völgye világosan elválasztja a Karancs (720 m) andezittömbjét a Medves bazaltfennsíkjától. A Medves magasán (637 m) húzódik a trianoni országhatár. Igazából ez a hegység legmagasabb pontja, nem a Szilváskő. Déli folytatása a Zagyva keleti oldalán húzódó hegyvonulat a már említett Szilvás-kővel (627 m). A Medvest a Zagyva völgye határolja el a Pécskő (542 m) és a Somlyó (584 m) hegycsoportjától, megkopott vulkáni kúpjaitól. 21 Déli övezetéhez tartozik a barnai Nagykő (521 m). A hegycsoport legnagyobb és legsúlyosabb tömege, a Medves északi nyúlványa (a mai Szlovákiában) két ágra szakad: egyik északkeleti (Sátoros), a másik keleti irányba (Sőreg) húzódik, s ott további vulkáni eredetű hegyek csatlakoznak hozzá (pl. Pogányvár, Ragács, Ajnácskő). Keleti oldalán - a Gortva völgyében - fekszik Tajti, Vecseklő, Egyházasbást és Obást, a fennsíkon pedig Barna, Zagyvaróna, Tajti községhatára szögellik egybe. 22 16 ILA Bálint 1944.11.236. 17 KISS Lajos 1980.415,459. 18 ILA Bálint 1944.11.236. 19 BOROVSZKY Samu é.n. (1911)3. 20 MOCSÁRY Antal 1826. 1. 58. 21 A Karancs, a Medves és a Heves-Borsodi dombság turistatérképe. Kartográfiai Vállalat. Budapest, 1984. 22 HUNFALVY János szerk. 1867. XXXIII. 394
