Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Paládi-Kovács Attila: Medvesalja földje és népe

Való igaz, hogy a Medvesalja neve ritkán fordul elő a történeti forrásokban. Legkorábbi említése Medvesallya alakban fordul elő; dűlőnévként tűnik fel 1740-ben, Ajnácskő határában. Ugyanezen alakban említik 1788-ban Egyházasbást kapcsán is.

7 Bél Mátyás Notitiájának Nógrád megyéről kiadott és 1749-ben íródott Gömör megyei darabja nem említi a Medvesalját, csupán egyes falvait.

8 Mocsáry Antal nógrádi megyemonográfiájában a Medves és a Medvesallya a Cserháttal egyenrangú tájnévként szerepel. A két táj erdőségeit összehasonlítva megállapítja: „Nevezetessebbek a Medves-allyi erdők, mellyek Bikkfákkal bővelkednek."

9 Fényes Elek „geographiája" ugyancsak megállapítja, hogy „gyönyörű bikkes erdőket láthatni a' Medves alján." Másutt a megye vizeiről szólva írja: ,,A' Zagyva a' hasonnevű helység határában egy kis forrásból fakad, 's a' Medves hegyek alján, Szűrös nevű völgyön keresztül folyván délnek tart, 's Nemtitől kezve elválaszja a' megyét Hevestől". Megjegyzi azt is, hogy a magyarok a megyének a délkeleti részét foglalják el, s ,,a' Medves hegy körül sokan palóczosan ejtik a' szót..."

10 Reguly Antal 1857-ben tett nevezetes körutazása alkalmával a Nógrád megyei palócokról szólva az „Ipolymenti nép"-et, majd a „Karancs és medvesi nép"-et jellemzi.

11 Nála a „medvesi nép" megjelölés egyértelműen népcsoportra, táji csoportra, egy a palócságon belül is némileg elkülönülő műveltségi csoportra vonatkozik. Tájnévként fordul elő a Medvesalja az 1911-ben kiadott Nógrád megyei monográfiában is: "A Medvesalján eredő Zagyvának jobb oldali vizei közül csak a Tarján-patak, a Szuha-, a Bér- és Herédi patak tartozik megyénkhez."

12 A népnyelv és az írott nyelv tehát egyaránt régtől használja ezt a tájnevet. A Medves hegység nevének eredete A Medvesalja névadója a Medves hegység, melynek központi része egy bazaltfennsík Salgótarjántól északkeletre. ,A Medves, melly a' Mátra hegyeinél vévén kezdetét, délről terjed észak felé. Nevezetét vette a' hajdan nyájonkint benne tanyázott Medvék sokaságától."

13 Ez a népetimológia, amit Mocsáiy Antal, a megye nemesi monográfusa is terjesztett, a XIX. század első felében még nagyon kézenfekvő volt, hiszen a közeli Bucsom hegység Észak-Nógrádban (Málnapatak és Poltár fölött) akkoriban még medvevadászatokról volt nevezetes, s onnan a Medves erdeibe is elkóborolt egy-egy mackó. Nem csoda, hogy ez a névmagyarázat tovább él Nógrád és a Medves-vidék mai irodalmában.

14 A nyelvtudomány azonban nem a medve, hanem a régi magyar nyelv 'száraz, holt, időnként vizes, kevés vizű' jelentéseket hordozó med, medes szavából származtatja a hegység nevét. Pais Dezső erre vonatkozó feltevését

15 a később publikált forrásadatok is 7 ILA Bálint 1944.11. 14,236. 8 BÉL Mátyás 1992. 9 MOCSÁRY Antal 1826. II. 38. 10 FÉNYES Elek 1837. II. 201, 203, 206. 11 REGULY Antal 1975. 106. 12 BOROVSZKY Samu szerk. é.n. (1911)6. 13 MOCSÁRY Antal 1826. II. 35. 14 MOCSÁRY Antal 1826. II. 34., FANCSIK János 1986. 31. 15 PAIS Dezső 1929. 350-355. 392