Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Paládi-Kovács Attila: Medvesalja földje és népe

Paládi—Kovács Attila MEDVESALJA FÖLDJE ÉS NÉPE A Medves hegység vidékén a hajdani Nógrád és Gömör-Kishont vármegye osztozott, majd a trianoni országhatár vágta ketté, s választotta el egymástól déli és északi övezetét. Ezért az un. „palóc kutatás" sem foglalkozott érdemben e kistáj népi műveltségével. Bakó Ferenc a Palócok II. kötetében szól a falvak kapcsolatrendszeréről, példákat hoz a nagyságrendi kategóriaként kezelt kicsiny, közepes és tágabb körzetek értelmezéséhez (pl. Mátraalja, Karancsvidék, Erdőhát), de a Medvesalját egyik kategóriában sem említi meg.

1 Az ún. „palóc centrum" kijelölésével a szomszédos dél-szlovákiai kistájak nem kaphattak kellő figyelmet sem a terepmunka, sem a feldolgozás során. Mindazonáltal több szerző is használt medvesalji adatokat, mint arról a négy kötet közös földrajzi mutatója tanúskodik, s a Palócok IV. kötetének végén elhelyezett összefoglaló tanulmányban találunk egy tanulságos térképvázlatot. Ennek címe: „A centrum körüli műveltségi övezet". A kapcsolódó szövegben azt olvassuk, hogy „A központi palóc tájon megismert népi műveltség és változatai észak felé túlterjednek az országhatáron, és a szlovákiai magyarság gyakorlatában is feltűnnek. Erősen idekapcsolódik /. a Gortva-vidékiek, II a medvesaljiak és III. afelsö-Ipoly völgyiek kultúrája."

2 E kapcsolódás eseteit, formáit is érinteni fogjuk a kistáj és népe vázlatos leírása során. A Medvesalja tájnév múltjáról A magyar tájnévadást és névanyagot rendszerező, elemző munkák erről a tájnevünkről keveset mondanak. Kádár László úttörő dolgozata meg sem említi,

3 Juhász Dezső összegző munkája pedig igen röviden elintézi. Meghatározása szerint „a Medves hegycsoport szomszédsága Salgótarján és Fülek szomszédságában."

4 A Medvesalja tájnév első említése - e mű szerint - Kovács Istvánnak a Magyar Népnyelv 3. kötetében megjelent tanulmányában

5 olvasható, s úgy véli, hogy „újabb keletű tájnév lehet". A Medvesalja tájnevet hasonlóképpen értelmezi a Magyar Néprajzi Lexikon és az annak anyagából összeállított kis kötet: „a Medves-hegység mellett fekvő településcsoport Salgótarján és Fülek keleti szomszédságában, Nógrád megye és az egykori Gömör megye területén, a Zagyva forrásvidékén és mellékpatakjainak mentén... Nevezetes községe Ajnácskő."

6 A tájnév múltjára az MNL szócikke nem tér ki. 1 BAKÓ Ferenc 1989. II. 224-227. 2 BAKÓ Ferenc 1989. IV. 879-881. 3 KÁDÁR László 1941. 4 JUHÁSZ Dezső 1988.90. 5 KOVÁCS István 1941. 156. skk. 6 MNL 3:541, KOSA László - FILEP Antal 1975. 144. 391