Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Csiffáry Gergely: A magyarországi üveggyártás XII–XVI. századi történetének vázlata

kelt levele, amely szerint a bányavárosok közelében több üveghuta is volt.

79 Sajnos azonban nem nevezi meg az általa ismert üveggyártó telepeket. Viszont állításának valódiságát más adatok valószínűsítik. Már Takáts Sándor leírta a szklenói üvegolvasztó kapcsán, hogy korai üveggyártó telepeink keletkezése összefüggött az arany- és ezüstércek bányászatával és feldolgozásával, amikor is a két fém szétválasztására szolgáló választóvíz használatakor különböző üvegedényekre (tégelyek, lombikok) volt szükség. Ezek szerint a nemesérceket olvasztó kohók (Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya) közelében üvegcsűröknek kellett léteznie, mert az olvasztók mellett ún. válató intézetek (Schaidgladen) is működtek. Bizonyára ezzel függ össze, hogy 1514-ben Selmecbányán működött egy üvegkereskedés. Raktárán - a Nyáry-Hellenbach levéltár adatai szerint - nem kevesebb, mint 1400 táblaüveget tároltak. Árultak itt gyöngyöt, hegyikristályból csiszolt szemüvegeket, tintatartókat.

80 A Selmecbányái üveghuta létezésére 1568-ból van az egyetlen adatunk, amikor az ott járt királyi biztosok megállapították a királyi szolgálatban lévő alkalmazottak fizetését. Itt olvasható, hogy Schmelzer Sebestyén aranyválató kap az üveg csinálásáért évenként 20frt-ot.

si Egy másik forrás szerint 1564-ben a Zólyom megyei Lucatőn (Lucsatin) egy üvegcsűr működött, amely az időben a zólyomlipcsei váruradalomhoz tartozott. Az itteni officina vitráriát egy 1564. május 14-én kelt irat említi. Ez évben a bányavárosok biztonsága végett egy sor település határában a magaslatokon állandó őrséget állítottak fel, akik jelzőtüzekkel és egyezményes jelként megadott ágyúlövésekkel adtak hírt a támadó török csapatok helyzetéről. így létesítettek állandó őrhelyet: „...a Lutsatinnal szemben lévő hegyen a szentkereszti völgyben a régi várhelyen, a meleg fürdő vagy üveghuta felett... "

82 Végül egy harmadik forrás szerint 1579-ben Körmöcbányán dolgoztak üveggyártók az üvegolvasztónál.

83 Több utalásszerű adat szól Bártfa XV-XVI. századbeli üveggyártásáról. A városban már 1418-ban az adófizetők sorában olvasható Nicolaus Glaser, 1419-ben Ultra Aquam Hannus Glaser háztulajdonos neve. Bártfa városa 1434-ben 7 frt. 50 dénárt fordított üveg (ablak) beszerzésére.

84 1473-ból a bártfai üveggyártásról ismét van adatunk.

85 1576. február 10-én Sartor Benedek varannói főbíró levelében arra kérte Bártfa urait, hogy a városukban dolgozó üveggyártó Pál második házassága ellen ne gördítsenek akadályt, mert első felesége Varannóról távollétekor egy katonával megszökött, s a mester minden drága marháját — azaz minden vagyonát - is magával vitte.

86 Az itteni üveggyártás a korabeli adatokból ítélve, úgy tűnik, összefüggött a város környékén létező arany- és ezüstbányák működésével. Zsigmond király Kassán 1419. június 14-én kelt levelében meghagyta Ónodi Czudar Benedeknek és Jakabnak, hogy a Bártfa város melletti hegyekben állítólag létező arany, ezüst és egyéb ércek bányászatát a 19 TAKÁTS Sándor, 1907. 631. 80 ZOLNAY László, 1977. 269. 81 PECH Antal, 1884. 259-261. 82 PECH Antal, 1884.241-242. -A forrásmegjelölés nélkül említi: SZATHMÁRY László, 1929. 485. 83 RELKOVIC Néda, 1911.367. 84 ZOLNAY László, 1977. 269. 85 FÜLÖP József, 1984. 104. 86 DIVALD Kornél, 1912. 364-365. 140