Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Csiffáry Gergely: A magyarországi üveggyártás XII–XVI. századi történetének vázlata

humoráért is kedveltek remetetársai.

30 Feltételezem, hogy az üvegkészítésükről ismert budaszentlörinci pálosoknak lehetett üvegolvasztója Diósjenő határában, s tőlük származik a Nagy Gál rét helynév, amelyben egy kedvelt rendtársuknak állítottak időtálló emléket. Pilisszentkereszt határában 1932-ben Krompecher László műegyetemi tanársegéd amatőr régészként középkori üveghutára bukkant. Az üvegolvasztó Pilisszentkereszttől keletre, a pomázi völgyben, a Nagykovácsi puszta határában volt. A felszínre hozott leletek között üvegedény töredékek, olvadt üvegek, az olvasztókemence téglái, továbbá egy kb. 40 cm magas olvasztóedény volt.

31 Miután Krompecher nem vezetett precíz ásatási naplót, ezért az általa azonosított XIV-XV. századbeli üveghuta valódiságát, létezését kétkedéssel fogadták már a kortársai is. Miután adatait nem állt módjában a kutatóknak később sem ellenőrizni, ezért napjainkban az üvegipar történetével foglalkozó szakirodalom nem számol a pilisszentkereszti officina vitrária létezésének a tényével. A település jelentős építkezések színtere a középkorban. Az építés tudományában jártas cisztercita rendet II. Géza a XII. század derekán Franciaországból telepítette Magyarországra. A pilisszentkereszti apátság alapítása 1184-ben történt. Az 1180-as években a helybeli kolostort a francia Açey monostorának szerzeteseivel népesítették be. Hamarosan újabb szerzetesek érkeztek Troisfontainesből, Pontignyből, Maulbronnból és Besançonbàl. Az apátság hatalmas, 59 m hajóhosszúságú templomát az 1190-es években kezdték el építeni, de még II. András idején sem fejezték be. Ide temették el Meráni Gertrúd királynét.

32 A pilisszentkereszti kolostor ásatása során előkerült üvegleletekről kiderült, hogy azok jelentős mértékben eltérnek a hazai üvegektől. Ezért feltételezhetően az alapító szerzetesek talán Franciaországból hozták magukkal, vagy az üvegek készítője mint szerzetes érkezett onnan.

33 A pálosok rendjének első hazai kolostorát - a Szent Kereszt monostort - az 1260-as években ugyancsak Pilisszentkereszten, a mai Klastrom-pusztán építették fel. Ebből a klastrompusztai kolostorból (romjai a mai kesztölci kolostormaradványok) rajzottak ki Lőrinc remete vezetésével 1300 körül azok a szerzetesek, akik perjelük védőszentjéről, Szent Lőrincről nevezték el új, Buda melletti otthonukat.

34 Számomra úgy tűnik, hogy a pilisszentkereszti nagyszabású egyházi építkezések, amelyek igényelték az ablaküveget, s különösen a pálosok ottani jelenléte alapján, posztulálni lehet a szentkereszti üveghuta létezését. Később, a XIV-XV. században, újabb hazai üveggyártó telepek működésére találni bizonyítékokat az írott forrásokban. Egyes adatokból arra lehet következtetni, hogy Budafelhévízen a XV-XVl. században léteznie kellett officina vitráriának. A XV században tekintélyes polgár volt az az olasznak mondott Antal nevű üveges — Antonius vitripar Italicus -, aki Itáliából települt hazánkba. Már 1419-ben Budán lakott ez a Velencéből elszármazott mester.

35 Az 1438-ban a Budán tetemes vagyont szerző Antalt mint vitripart, tehát üvegest, másutt sartor seu laborator vitrorumként nevezik. A kérdéses 1438-as oklevélben a factor szó Zolnay László olvasataként sartor értelmet kapott, míg az oklevelet 30 ZOLNAY László, 1982. 408. 31 SÁGHELYI Lajos, 1938. 76. 32 ZOLNAY László, 1982. 447. 33 H. GYÜRKY Katalin, 1991. 49. 34 A budaszentlőrinci kolostor üveggyártásban betöltött szerepéről még szó lesz. 35 VERES László, 1991.25. 131