Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)
Csiffáry Gergely: A magyarországi üveggyártás XII–XVI. századi történetének vázlata
létesítőjéről Glaserhamak 16 is hívták. Az üvegiparral kapcsolatos irodalomban a lehotai üvegcsűrt többen körmöcbányai üveghutának nevezik. 17 A levéltári forrásokból igazolható legkorábbi hazai üveghuták működését időben mintegy 100-150 évvel megelőzik a régészek által feltárt officina vitráriák. Az üvegművesség meglétére az államalapítást követő évszázadokban a régészek által feltárt nagy számú Árpád-kori üveg- és pasztagyöngyök előkerüléséből következtethetünk. Az üveg megmunkálását ma már közvetlen régészeti adatok bizonyítják. A Csongrád megyei Jánosszálláson egy XI-XII. századi gödörből üveggyártásra utaló homokkőtöredékek és salakdarabok kerültek elő. A salaktöredékek alapján megállapítható, hogy nagyobb méretű és jobb minőségű üvegtárgyak előállításához szükséges 800-1000 °C helyett csak 500 °C-t értek el. így a jánosszállási leletet egy szerény falusi üvegműhely maradványainak kell tekintenünk. Az üvegolvasztás újabb régészeti bizonyítéka került elő az Esztergom-Szentkirályi ásatások XII-XIII. századi rétegében. 18 A legfrissebb kutatások szerint az első ismert magyarországi üveghuta a XII-XIII. században működött Pásztón, amelyet 1985-ben Valter Ilona régész tárt fel. Pásztó város mai belterületén kerültek napvilágra az ásatás során a XII-XIII. századi bencés apátság üvegolvasztó telepének a maradványai, az iskolamester házától délre. Az épület felmenő fala mintegy 1,5 m magas lehetett, és a falakat egykor a gerendalyukakban összekapcsolt, középen cölöpökre támaszkodó nyitott fedélszékes ácsolt tetőszerkezet fedte. A kétosztatú épületben három kemencét tártak fel, amelyek az üvegsalakok s az előkerült üvegtárgyak (barna, füstszínű és kék palackmaradványok, különböző pohártöredékek) tanúsága szerint az üvegolvasztás egyes fázisaihoz tartozó előmelegítő, olvasztó- és hűtőkemencék voltak. Az üveghuta a XIII. század első felében leégett és soha nem épült újra. 19 Időközben elvégezték az ásatásból kikerült üvegtárgyakon azokat az anyagvizsgálatokat, amelyek igazolták a telep igen korai működését. A XII. században emelt pásztói üvegcsűr feltárása előtt - bizonyíték hiányában - a hazai üveggyártás kezdeteit a XIV-XV. századra helyezte az ipartörténeti kutatás. Jelenleg Pásztó belvárosában helyreállítva szabadtéri kiállítóhelyként láthatók a rekonstruált olvasztókemencék maradványai. A pásztói bencés apátság üveghutája pontosan olyan üvegcsűr jellegzetességeit mutatja, amelyhez hasonló már korábban, 1964-ben Mátraszentimrén napvilágra került Kovács Béla régész feltárása nyomán. Ez utóbbi 1741-1780 között igazolhatóan létezett. 20 A Mátra térségében végzett üveghuta ásatások igazolták azt, hogy az üvegolvasztás technológiája négy-ötszáz esztendeig változatlan volt. 1987-ben H. Gyürky Katalin és Miklós Zsuzsa régészek a Börzsöny erdeiben Diósjenőtől néhány kilométerre, a Nagy Gál rét mellett, a Kemence-patak partján három különböző háromkemencés hutahelyre bukkantak, amelyek közül az egyiket még abban az évben feltárták. A munka során felszínre került kemencéket a közép-, illetve késő középkorban szokásos módon patakkövekből (itt andezitből) agyaggal tapasztották össze, s fűtőcsatornákkal látták el korai építtetőik. A kemencék építéséhez téglát is felhasznál16 BOROVSZKY Samu, 1903. 20. - Borovszky tévesen Szklenóról ír, de valójában a lehotai üveghutára vonatkoznak az adatai. 17 H. GYÜRKY Katalin, 1991. 20.; KRISTÓ Gyula - LOVAG Zsuzsa, 1994. 704. 18 SZÉKELY György, 1984. 1074. 19 A pásztói üveghuta feltárásáról mindössze egyetlen rövid tudósítás jelent meg. - VALTER Ilona, 1986. 72-73. 20 KOVÁCS Béla, 1969. 205-211. 127
