Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Csiffáry Gergely: A magyarországi üveggyártás XII–XVI. századi történetének vázlata

sen, majd 1533-tól egyedül folytatta a bányák művelését. Hét év alatt 17 000 frt. vesztesége lett a királyné kezelésében álló Goldkunsthandlungnak

7 nevezett arany- és ezüstbányáknak. A királynénak az arany olvasztásához volt szüksége a hutára. Krabath felajánlotta 1550-ben I. Ferdinándnak megvételre a telplicei házát, fürdőjét s üvegcsürét 1594 frt-ért. A vásárlást intéző alsó-ausztriai kamara csak 300 forintot kívánt fizetni. Krabath ezt az ajánlatot elutasította, ezért utóbb a kamara kétségbe vonta tulajdonjogát. Vélekedésük szerint az özvegy Mária királynénak nem volt joga a királyi birtok eladományozására. Miután 1548. március 7-én megkötött egyezség alapján Ferdinánd király haszonbérbe vette a bányákat és bányavárosokat Mária királynétól, s annak fejében a királynénak évi 54 000 frt-ot fizetett. Ily módon Mária a selmeci választóintézetről (Schaidgladen) és hozzátartozó javakról lemondott, így az üveghutáról is, mely a választóintézet része volt.

8 Az üveghutát, miután a királyné eladományozta, ez a tény új helyzetet teremtett és ezért Ferdinánd és Mária 1549. október 11-én pótegyezséget kötött. Eszerint a király átvette évi 2000 frt-ért a királynétól a selmeci választóházat és annak birtokaira vonatkozó iratokat.

9 Az adatokból úgy tűnik, hogy a kamara nem sajátította ki a teplicei javakat és elutasította Krabath vételi ajánlatát, ezért Krabath György azt kérte az uralkodótól, hogy küldje saját embereit az üveghutába, s ő majd csak a gazdasággal foglalkozik.

10 Krabath György 1550-ben már mint a Ferdinánd által kiküldött bizottmány tagja volt, akinek 1550 júliusában a bártfai Walch János királyi kémlész elajándékozta az alsó fuchsloch bányának az 1/16-át." 1550. május 8-án Öder Simon selmeci bányapolgár egy darab erdőt vett Lipcsey Jánostól, a saskői várnagytól 60 frt-ért a választóintézet (Schaidgladen) üveghutája számára. Ez az üvegcsűr valószínűleg Szklenón volt, a saskői birtok határának a közelében. A . király a szerződést jóváhagyta.

12 1570-ben a teplicei üveghuta Rubigallus Pál (eredeti nevén Rothan) bányavállalkozó tulajdonához tartozott. Minden valószínűség szerint azért vette meg a teplicei officina vitráriát, hogy saját bányáit lássa el választóüveggel. Egy későbbi adat szerint 1587-ben az üvegcsűrt Rubigallus özvegye birtokolta.

13 1595-ben a bányavárosok jelentése szerint már elpusztult.

14 Az üzemet ezután nem építették újjá, szerepét más üveghuták vették át. Az írott források tanúsága szerint időben a szklenói üveghuta alapítását a lehotai officina vitrária létesítése követte. 1360. április 24-én adott engedélyt a túróci megyegyűlés egy bizonyos Peter Glaser üvegkészítőnek üvegolvasztó létesítésére Körmöcbánya mellett.

15 A területet a XIV. század elején még érintetlen erdőrengeteg borította, amelyet Glaser fïlius Gerhardi tett művelhetővé. A Tégla-patak völgyében keletkezett üvegcsűrt 7 PECH Antal, 1884. 389. 8 PECH Antal, 1884. 1.205. 9 PECH Antal, 1884. 210. 10 TAKÁTS Sándor, 1900. 478-479. 11 PECH Antal, 1884.1.212. 12 PECH Antal, 1884. 1.213. 13 BORSOS Béla, 1974. 45-46. 14 RELKOVIC Néda, 1911. 367. 15 VÁVRA, Jaroslav Robert, 1954. 172. 126