Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Csiffáry Gergely: A magyarországi üveggyártás XII–XVI. századi történetének vázlata

Csiffáry Gergely A MAGYARORSZÁGI ÜVEGGYÁRTÁS XII-XVI. SZÁZADI TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA Az ember kételkedik mindenben, amiben kételkedni lehet, a végén pedig reméli, hogy ami megmarad, az az igazság. A hazai üveggyártás kezdeteiről felszínes ismereteink vannak. A magyar üvegipar korai történetének megismerése más kutatókat is foglalkoztat. Veres László egy 1994-ben megjelent írásában számba vette a XVI. századi hazai üveghutákat, s a magyarországi üveggyártás kezdeteire vonatkozó történeti adatokat. ' H. Gyürky Katalin a múzeumokban őrzött s ásatások útján előkerült üvegtermékek, töredékek korpuszát állította össze,

2 majd egy középkori üveghuta-feltárás eredményeit adta közre.

3 E tanulmányban a magyarországi üvegipar múltjára vonatkozó történeti, régészeti és művelődéstörténeti adatokat kívánom a szakirodalom alapján összefoglalni. A történeti Magyarország üveggyártó telepei közül a hazai és a szlovák történeti irodalom az írott források alapján a Szklenó (Sklené Teplice) mellett létezett üvegolvasztót tartja a legrégebbiként számon, amely már 1330-ban bizonyíthatóan termelt. Az üvegkészítő műhely Bars megyében a saskői uradalomhoz tartozott, s helyileg Körmöcbánya és Selmecbánya között a teplicei vár alatt létesült.

4 Szklenó üvegcsűrére található első írott adat 1550-ből származik. Korábban II. Lajos király felesége, Mária királyné vette Lang Jánostól, majd 1549-ben Krabath Györgynek, a titkárának adományozta a hutát, a fürdőt és az ott levő házát.

5 A források szerint ekkor már kétszáz esztendeje a teplicei csűr adta a Selmecbányái és körmöcbányai üzemeknek az arany és az ezüst szétválasztásához szükséges királyvíz^ tárolására szolgáló ún. választóüveget. Körmöcbányán 1527-ben a bányák legnagyobb részét felhagyták, s Mária királynét kérték meg, hogy azokat vegye saját kezelésbe. Az özvegy királyné előbb a várossal közö1 VERES László, 1994. 39^3. 2 H. GYÜRKY Katalin, 1991. 1 -69. 3 H. GYÜRKY Katalin - MIKLÓS Zsuzsanna, 1992. 69-90. 4 TAKÁTS Sándor, 1907. 630-632.; BORSOS Béla, 1974. 36.; VÁVRA, Jaroslav Robert, 1954. 172. - Teplice neve többször változott az idők során. Ez a telep nemcsak korai alapítású üvegolvasztójáról vált híressé, amiért németül Glashiitteimek nevezték, hanem korán kiépült fürdőjéről is ismerték, amelyről éppen a szlovák elnevezését (Teplice) kapta. Igen korán feltűnik a Szklenó elnevezés is, amely szintén szlovák eredetű és a település üveggyártására utal, ugyanis szlovákul sklo = üveg. A telep korai német neve Glashütten-Bad egyaránt utal üveghutájára és gyógyvizére. Jelenkori szlovák neve: Szklené Teplice nagy múltú üvegiparára és jelenleg is kedvelt fürdőjére egyaránt emlékeztet. 5 TAKÁTS Sándor, 1907. 631. 6 A királyvíz németül Königswasser, összetétele: 3 rész sósav (HCl) + 1 rész salétsomsav (HN03). 125