Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)
Szecskó Károly: Az Egri Irodalom- és Művészetbarátok Köre (1894–1898)
dor 32 , Kapácsy Dezső 33 , Kandra Kabos, Kassuba Domokos 34 , Kállay Zoltán 35 , Kiss István 36 , Lányi Ernő, Luga László 37 , Maczki Valér, Sajósy Alajos, Setét (Schwarz) Sándor 38 , Szederkényi Nándor 39 , Vincze Alajos, Weidl Gyula. 40 A Kör megbízta az elnököt az alapszabály-tervezetnek a belügyminiszterhez való felterjesztésével 41 . Taglétszáma megalakulásának időszakában már meghaladta a 150 főt. 42 A Heves Vármegyei Hírlap 1894. december 28-i számában így lelkesedett a Kör megalakulása alkalmából: „Az ige testélőn. Amit óhajtottunk és már eszményével örömmel üdvözöltünk, végre megvalósult. Eger új egyesülettel gyarapodott, s az igazi kultúra eggyel több tényezővel dicsekszik minél előbb. Szép nap volt ez Eger városára nézve. Kívánjuk, hogy azok a remények, melyeket szült, ne foszoljanak szét; ellenkezőleg, váljanak valósággá, s az »irodalom- és művészetbarátok köre« gyakorolja társadalmunkra azt a jótékony hatást, melyre hivatva van." A választmány első ülését 1895. február 13-án tartotta. Zalár József elnök, miután bejelentette, hogy Párvy Sándor alelnök és Foltin János választmányi tagok más irányú elfoglaltságaik miatt lemondanak választmányi tagságukról, az egyesület közgyűlései és a választmány ügyrendje kidolgozására, a költő-alispán elnöklete alatt háromtagú bizottságot választott meg. (Tagok lettek: Horváth Cyrill, Huttkay Lipót és Csutorás László.) A választmány megállapodott abban, hogy a Kör a Belügyminisztériumba felküldött alapszabály jóváhagyása után egy hét múlva nyilvános irodalmi és zenei estet 32. HUNYOR Sándor: a XIX. század végén az egri törvényszék elnöke, lelkes irodalom- és művészetpártoló. 33. KAPÁCSY Dezső (Eger, 1839-Eger, 1921.): jogász, köztisztviselő, költő. A középiskolát szülővárosában végezte. 1872-ben az árvaszék jegyzőjévé választották. Lelkes közéleti ember. Tagja volt Heves megye Törvényhatósági Bizottságának, Eger város képviselő-testületének. 34. KASSUBA Domokos (Gyöngyös, 1851.-Szentgotthárd, 1931.): cisztercita szerzetes-tanár, pedagógiai szakíró. 1879—1892-ig a rend egri gimnáziumának tanára, 1892-től igazgatója volt. 35. KÁLLAY Zoltán (Nagykálló, 1856.-Eger, 1914.): jogász. 1890-1905-ig Heves vármegye főispánja volt, majd 1910 márciusában újból főispánná választották. Irodalom-és művészetpártoló. 36. KISS István (Ürmény, 1836-Óbecse, 1918.): jogász, jogi szakíró, szerkesztő. 1874-1907-ig az egri jogakadémia tanára volt. 37. LUGA László (Fóny, 1840.-Eger, 1905.): rk. pap, író, szerkesztő. Gimnáziumi tanulmányait Kassán és Egerben végezte. 1856-tól egri papnövendék volt. 1872-1878-ig szerkesztette az Egri Képes Naptárat. 1869-ben elindította és 1893-ig szerkesztette a Népújságot, illetve az Egri Népújságot, majd annak utódját, az Egri Híradót 1896-ig. 1872-1880 között az Egri Népkönyvtár szerkesztője volt. 1876-ban útjára indította az ország első római katolikus egyházi kritikai folyóiratát, az Irodalmi Szemlét, amelyet 1894-ig szerkesztett. 38. SETÉT (Schwarz) Sándor (Eger, 1865-Eger, 1925.): jogász, újságíró, szerkesztő. 1894-1902 augusztusáig, majd 1917-1919 márciusáig szerkesztette az Egri Újságot. Élénk közéleti tevékenységet fejtett ki. Tagja volt Heves Vármegye Törvényhatósági Bizottságának, az Eger város képviselő-testületének. Gárdonyi baráti köréhez tartozott. 39. SZEDERKÉNYI Nándor (Eger, 1838.-Budapest, 1916.): politikus, történész. Az elemi iskolát és a gimnáziumot szülővárosában végezte. 1863. január l-jétől 1864. június 30-ig szerkesztette a Mátra című hetilapot. 1867-től Heves vármegye jegyzője, 1878-1896, valamint 19011906-ig Heves megye ellenzéki országgyűlési képviselője volt. Megírta Heves vármegye történetének II., III. és IV. kötetét. 40. WEIDL Gyula: nyugalmazott ezredes. Ö és családjának néhány tagja a század végén ismert helyi amatőr zenész volt. 41. Egri Újság, 1894. dec. 25. 42. U. о. 230
