Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Lengyel László: A treatrum sacrum a magyarországi barokk művészetben
színészi műként kidolgozva, három nyelven". 49 A flagelláns körmenetekben hordozott Krisztus szenvedéseit ábrázoló szobrokról alkothatunk némi fogalmat, ha szemügyre vesszük az Erzsébet-apácák budai Szt. Ferenc sebei templomának sekrestyéjében őrzött, megkorbácsolt Krisztus viaszszobrát (31. kép). Az üvegezett, festett belső falú szekrényben, oszlophoz kötözve álló töviskoronás Krisztus testét, oly mértékben borítják el vérző sebek, mely nem áll távol a XVIII. századi körmenetekben végzett flagellációk szélsőségeitől. 50 A szekrény belső festése Krisztus börtönének belsejét idézi kváderköveivel és rácsos ablakaival. 51 Krisztus kínszenvedésének nagypénteki tisztelete franciskánus hatásra, a barokkban gazdag változatokban terjedt. A középkor végétől ismert ferences hagyomány szerint Jézus már a börtönben sokkal többet szenvedett, mint ahogyan az evangélisták sejtetik. 52 E gyötrelmek, illetőleg kínzások egyes mozzanatai önállósultak és külön kultusz fejlődött belőlük. Ezek közül kiemelkedik az ostorozás tisztelete. Számos magyarországi ábrázolása közül a budavári klarisszák és a pozsonyi Erzsébet-apácák templomának barokk szobrát tisztelték csodatévőként. 53 A típus népszerűségét igazolja, hogy a pozsonyi kegyszobor is börtönében, oszlophoz kötözve ábrázolta a fájdalmak emberét Krisztust, miként a budai Erzsébet-apácák viaszszobra. Szilárdfy Zoltántól tudjuk, hogy a hazánkban előforduló oszlophoz kötözött Jézus témáját legtöbb esetben a bajorországi Wies búcsújáró templom kegyszobra kultikus kisugárzásának tekinthetjük, így az Erzsébet-apácák viaszszobrát is. A megkorbácsolt Megváltó a börtönben című téma ábrázolásának sajátos összemosását mutatja a szenvedéstörténetnek egy másik mozzanatával, a soproni múzeum kiállításunkon szereplő viaszszobra (32. kép). A Golgotára megérkezett Krisztust lemeztelenítve, a katonák egy kőre ültették. Az ábrázolás azt idézi, midőn Jézus a kövön ülve megpihent, fejét kezére támasztva. Az ótestamentumból ismert, hogy az Úr nyugalmának helye a szent sátor, majd Salamon jeruzsálemi temploma. A kereszthalálra ítélt Örökösnek elhagyatottságában csak egy kődarab jutott. 54 A szegedi, az egerszalóki 49. „. . . Praeter quatuor feretra patientem Christum exhibentia, comicoopere elaborata, pedites pariter et équités septuaginta aliquot mysteria Passionis Dominicae triplici idiomate exhibebant cum plausu et approbatione Illustrissimi Ordinari, qui tamquam rector huius sodalitatis non contemuendam stipem in hunc administrabat." História Domus Agriensis Soc. Jesu ab anno Domini 1688. I. 96. - BÁRDOS Kornél 1987. 132. A forrást korábban publikáló Bárdos Kornél így értelmezte a szöveget: „négy szekéren Krisztus szenvedésének a részleteit elevenítik meg színészi módon". Talán azért fordította a quatour feretra-t négy szekérnek, mert így próbálta a szöveg további értelmét megadni. Valószínűleg csak így látta elképzelhetőnek Krisztus kínszenvedéseinek színészi módon való megelevenítését. A forrás másik publikálója már „négy rúdnak" fordította ugyanezt, melyről azt írta, hogy ezen vitték a szenvedő Krisztus képét a körmenetben. A „comico opere elaborata" kifejezést pedig a három nyelven bemutatott passióra vonatkoztatta. KOVÁCS Béla 1974. 48. A forrás általunk közölt értelmezésében Détshy Mihály volt segítségünkre, melyet itt köszönünk meg. 50. Az ifjú Eszterházy Pál is megemlékezett egy ilyen önsanyargató körmenetről, melyen Nagyszombat városában vett részt: „Egy ízben nagypénteki processzión disciplinât csináltatván, ecettel mosták a hátamat . . . Igen kisebesedett, s egynéhány hétig rosszul voltam miatta." MOHL Adolf 1924. 15. 51. Az Erzsébet-apácák szerzetéhez tartozó Gregoria nővér elbeszélése szerint a szobor valamikor a rendház folyosóján állt szekrényével együtt és a nővérek magánáhítatát szolgálta. Itt mondok köszönetet Sinkó Katalinnak, aki felhívta figyelmemet a szoborra. 52. BÁLINT Sándor 1976. 232. 53. A pozsonyi szobornak ismert rézmetszetes ábrázolása egy 1800 k. német nyelvű imalapról, az egri múzeum gyűjteményében. SZILÁRDFY, Z.-TÜSKÉS, G.-KNAPP, É. 1987. 257. 54. BÁLINT Sándor 1976. 237. 623