Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Paládi-Kovács Attila: Népi mészégetés a Gömör-Tornai karsztvidéken

Paládi-Kovács Attila NÉPI MÉSZÉGETÉS A GÖMÖR-TORNAI KARSZTVIDÉKEN A régi Gömör megye bővelkedik mészkőhegységekben. Északon az AlacsonyTátra lejtői és előhegységei jobbára mészkőből állnak. Jellegzetes mészköves táj a Murányi-fennsík is. A megye délkeleti határán húzódik a Gömör-Tornai karsztvidék, amely a Csermosnya-patak felső völgyétől csaknem Putnokig terjed, keleten pedig ittott még a Bódva-völgyén is átcsap. Főként triász mészkőből és dolomitból felépített, rögökbe töredezett, táblás fennsíkokra szabdalt hegység, s egyben a karsztos geomorfológiai jelenségek (töbör, zsomboly, dolina, barlang, víznyelő, ravaszlyuk stb.) valóságos tárháza. Ismertebb részei Gömörben a Szilicei-fennsík, az Aggteleki-fennsík, a Pelsőcifennsík. Tornában a Szádelői-völgy és az Áji-völgy vidéke, Borsodban a kis Szendrőihegység és a Szalonna - Rudabányai-karszt említhető.

1 A Gömör-Tornai karsztvidék csaknem kizárólag magyar népének tradicionális kultúrája - ökológiai meghatározottságánál fogva - sajátos jegyekkel válik el környezetétől, de karakterét az eddigi néprajzi irodalom inkább csak sejteti, mint dokumentálja.

2 Sajátos kulturális arculatához tartozik az erdőélés, az erdei iparok, s különösen a mészégetés tájhoz kötődő hagyományainak sajátos rétege is. A népi mészégetésnek hazánk több mészkőhegységében volt életmód- és kultúraalakító, s egyben lokális kultúrát jelző szerepe, mint azt BAKÓ Ferenc Bükk hegységi kutatása meggyőzően igazolta.

3 A Gömör-Tornai karsztvidék egyes településeinek népét a földművelésre alig alkalmas, terméketlen határ már a középkorban is az erdei haszonvételek, a szénégetés, a mészégetés és a faeszközkészítő háziiparok felé fordította.

4 Néhány településén a XIX-XX. században is jellegzetes háziipar maradt a mészégetés. Kecső 1564-ben már puszta volt és mintegy két évszázadon át lakatlan maradt. A XVIII. század közepén a Ragályi és a Fáy család majorsági alkalmazottai keltették új életre a kis települést. Egyik részük a krasznahorkai uradalomból érkezett, így Barkáról és Körtvélyesről, a régi Torna megye falvaiból.

5 Ott a mészégetés és a szénégetés középkori hagyományos technikája töretlenül fennmaradt. Kecső igen szűk völgyben, mészkőhegyek között fekszik. Múlt századi nevezetessége „jóságáról híres kapa- s ásókészítő hámorja." Szántóföldje azonban kevés, s ráadásul „zabon s burgonyán kívül csak 1. Gömör mészkőhegységeiről bővebben: HUNFALVY János (szerk.) 1867. XXIX-XXXIII; BULLA Béla 1962. 162-166. 2. Vö. GUNDA Béla 1934.1-16; PALÁDI-KOVÁCS Attila 1973. 549-558; VIGA Gyula 1979. 311. skk.; KUNT Ernő 1978. 19-35. 3. BAKÓ Ferenc 1951; BAKÓ Ferenc 1963,1964; BAKÓ Ferenc 1968; BAKÓ Ferenc 1969. 4. ILA Bálint 1944. II. 7. 5. ILA Bálint 1944.11.482. 187