Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Sugár István: Az egri vár hadinépe 1552 őszén

A huszároknak is volt dobja, méghozzá ércből készült, melyet 1550-ben két hordó boron vásároltak, de külön dobosról nem emlékeznek meg az iratok. Hasonlóan a lovasszázadoknak nem volt zászlótartójuk sem. Tüzérből 1552 őszén 11 szolgált az egri várban, s valamennyit név szerint is ismerünk. A pattantyúsok között az első hely „magister primus Johannes Fayrich"-ot illette meg, aki Ausztriából, a karinthiai Laybachból szegődött Dobó István keze alá. Fayrich az ágyúöntésnek is mestere volt. Az ő zsoldja és járandósága rúgott a legmagasabbra: a 20 magyar forint készpénzbéli fizetés mellett még teljes ellátást is élvezett. Az ő irányítása alatt öntött ágyúk minden mázsája

9 után 2 magyar forint dukált neki, de azzal a megszorítással, hogy az ágyúöntés tartama alatt nem kapta rendes havi zsoldját. Fayrich öntött is egy 10,5 mázsás falkonétát a vár részére, mellyel annyira meg lehettek elégedve, hogy a két és fél hónapig tartó öntés tartama alatt is fizettek neki, sőt méghozzá többet, mint amennyi fizetéséből arra az időre jutott volna. Nyilvánvalóan az ostrom tartama alatt az ágyúk szükségessé váló javítását is elvégezte.

1 ° Az ostrom alatt Egerben szolgált pattantyúsok messze földről kerültek a várba:

11 József mester Prágáb ól. Ludovicus Endorfer Innsbruckból. János mester a Szepességből. Cseh János mester Kisbesztercéről. Gaspar Singer mester a németországi Passauból csak május 16-án szegődött el a várba. Martinus Herman mester utolsóként, augusztus 24-én került Egerbe. Gothardus Mendel mester Münchenből. Johannes Brwm mester. Gaspar Thost Martinus Herman mester segédje volt. Szalay Mihály az egyetlen magyar tüzér Pelsőcről jött a várba. Egyébként ő nem volt ágyúmester, mert csak azok segédjeként tevékenykedett. Az ostrom során a vár tüzéreinek a sorában kell megemlítenünk Cherney Benedeket is. ő nem tartozott a vár saját állományába, hanem valamelyik segédhaddal érkezett a védelmi harcokra Egerbe. A küzdelem alatt egyébként súlyosan meg is sebesült.

12 A pattantyúsok sorából még Szalayt találjuk a sebesültek között.

13 A tüzérek voltak a kor legkeresettebb és legjobban fizetett katonái. Havi zsoldjuk 8 és 20 magyar forint között változott, bár a 8 forintos fizetés volt a legáltalánosabb. A legmagasabb zsoldot a prágai József mester húzta, aki egyébként arról is nevezetes, hogy feleségével együtt élt a várban. Neki 28 magyar forint mellett még hitvesével egyetemben teljes ellátás is járt a vár konyhájáról. A két pattantyússegéd: Szalay és Thost csupán 1, illetve 3 forint havi zsoldot élvezett.

14 Szembetűnő, hogy Szántó Imre 1971-ben megjelent kötetében a tüzéreket nem vette számba az egri várnép összesítő kimutatásában.

1 s A tüzérek kapcsán meg kell említenünk, hogy 1552 őszén a vár ágyúparkját 4 „öreg álgyu" és 18-20 kisebb kaliberű löveg alkotta, levéltári adatokat összegező kutatásaim szerint.

16 * * * 4 Az egri múzeum évkönyve 49